Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

132. Vági István pere hirdetett útvonalon. így is több százan jöttek el, pedig az utcákat rendőrök ós katonai járőrök lepték el. Még ágyúkat és páncélkocsikat is felvonultattak. Besúgás nyomán a rendőrség Dohány Ferenc fuvaroskocsistól elkobozta azt a három vörös zászlót, melyek alatt az angyalföldi kocsisok és mészárosok akartak felvonulni. A zászlókra a következő feliratokat írták: „Szocialisták előre ! Harcban a szocialista munkáspárt! Munkát a dolgozóknak, le a frankhamisítókkal !" Az MSZMP néhány éves tevékenységében jelentős politikai elhatározás volt az, hogy az 1926. évi parlamenti választás előkészületeibe, a választási harcba belebocsátkozott. Ezzel egy évvel a nagy letartóztatási hullám után, új lehetőséghez jutott eszméinek terjesztésében, s ami eddig a legnagyobb problémát jelentette: a párt leszűkült tömegbázisát szélesítette. Az MSZMP a döntően munkás lakosságú fővárosban és a környéken állította a legtöbb képviselőjelöltet. A jelöléshez szükséges aláírásgyűjtés 18 — 20 000 ajánlása az MSZMP befolyásának növekedését fémjelezte. A párt röpirataiból tudjuk, hogy az államhatalmi szervek koncentrált támadása volt a válasz az MSZMP választási fellépésére. Rákoskeresztúron november végén a párt két agitátorát egy éjszakára bezárták egy szenespincébe. Rákospalotán a detektívek beköltöztek a párt választási helyiségébe, s ha öt ember együtt beszélgetett, akkor tiltott gyűlés címén letartóztatták őket. Pesterzsébeten a detektívek tépdesték le a falakról a párt plakátjait. Újpesten egy MSZMP agitátort kitoloncoltak a városból. Kispesten, Csepelen négy-öt főt letartóztattak a párt tagjai sorából. Bent a fővárosban az MSZMP választási plakátját engedély alapján a fővárosi hirdefővállalat emberei ragasztották ki. Mégis: főkapitányi rendeletre az éjszaka folyamán mindet levakarták a rendőrök. Indok: vörös papírra nyomták. Másnap ugyanazt fehér papíron adták ki, de azt is levakartatta a főkapitány. A vendéglőket, ahol az MSZMP választási gyűléseit tartotta, sorba látogatták a detektívek és a tulajdonosokat megfenyegették. S ezek csupán pillanatképek az MSZMP elleni fővárosi és környéki terrorból. Az erősödő ellenforradalmi konszolidáció jegyében lezajlott 1926. évi választásokon az MSZMP a politikai demonstrációig jutott el, de ténylegesen nem indulhatott. A reformista szociáldemokrata vezetés szakadatlan támadásai, denunciálásai, a rendőrség jól felépített bestigó hálózata, a KMP részéről elkövetett taktikai hibák a legalitás túlértékelésében — olyan jelenségek voltak, amelyek a belügyi hatóságok koncentrált támadásával együtt előkészítették és megindították az MSZMP lassú elhalásának folyamatát. A kommunista mozgalom erejét