Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945
„A jelenlegi kormány hazudik, és belga vágóhídrendszer van itt, hol egy betanított állat vezeti a vágóhídra vérszagtól vadult társát, itt aztán fent egy oldalajtón eltűnik, míg társai bárd alá tartják fejüket. Itt is így van." 75 A KMP időközben háromtagú intéző bizottságot bízott meg az ellenzék vezetésével és munkájának irányításával. 1923 őszén Ori Károly, Gőgös Ignác és Hámán Kató választmányi értekezletet hívtak össze a borbélyok Akácfa utca 2. szám alatti helyiségében, az ellenzék számára már ekkor bázist jelentő szociáldemokrata fővárosi pártszervezetekből: a VI., XIV., XV., XVIII. és a XXII. választói kerületekből, a kispesti pártszervezetekből, valamint a fások, építők, cipészek és a vasasok szakszervezetéből. Területileg sem érdektelen áttekinteni az ellenzék fővárosi szervezeteit: a IV—VII—VIII. kerület a lakóterületi központ, s a szakszervezetieket is beszámítva a Józsefváros a centrum, mivel a fások is és a kisipari kovácsok ott voltak. Ez a terület a VII. kerülettel együtt — az MSZDP központ közvetlen szomszédságában — évtizedeken át ellenzéki bázis volt a szociáldemokrata párton belül. Az ellenzéki választmányi ülésen 35-en jelentek 129. Vági István, a Magyarországi Szocialista meg, s intéző bizottságot választottak: Ori Károly, Munkáspárt elnöke Gőgös Ignác, Hámán Kató, Vági István, Weiszhausz Aladár, Hajdú Henrik, Lukács Gyula, Mező Gyula, Szilágyi Gyula és Reich Sándor személyében. 70 Az intéző bizottság két-három hetenként, a választmány másfél-két hónaponként jött össze a kisipari kovácsok Kálvária téri (ma Kulich Gyula tér), vagy a borbélyok helyiségében. 77 Az intéző bizottság rendszeres üzemi szervezésbe is kezdett. Helyiség hiányában Vági és Weiszhausz kocsmákban tartották az ellenzéki megbeszéléseket, valamint a bejelentetlen előadásokat Pesterzsébeten és Kispesten. Bejelentetlen ellenzéki előadások tartása előfordult a VII. és VIII. kerületben is. Az ellenzék fellépését kiváltó okok a fővárosi munkásmozgalomban nem szűntek, sőt erősödtek. A szociáldemokrata vezetés első reagálásai is a merev ellenállást fejezték ki minden ellenzéki bírálattal szemben, sőt nagyon hamar retorziókra is sor került. 1924. január 16-án a fővárosi és környéki vasas bizalmiak értekezletén 350 küldött előtt Szédli főbizalmi a szemébe mondta Kabóknak, hogy az ellene fellépőket a rendőrség kezébe juttatja. A Ganz Villamossági Gyár főbizalmija, Puskás azt is kimondta, hogy nem kell a vezetőséggel törődni, ki kell menni az utcára. 78 Az ellenzéki mozgalom vezetőinek szívós agitációs tevékenysége, az ellenzéki munkások Az ellenzéki következetes fellépései a szakszervezetekben és azok vezető testületeiben megérlelték a hely- mozgalom , 1 II f 11 ' ' zetet a mozgalom nyílt fellépésére a párt egésze előtt, s erre az MSZDP 1924 áprilisában megtar- y jeuepei tott XXII. országos pártgyűlése adta meg a reprezentatív lehetőséget. Az ellenzéki intéző bizottság több tagja szót kért, köztük Weiszhausz Aladár, aki a jobboldaliak zajos tiltakozása közben megközelítő pontossággal idézett a Bethlen —Peyer-paktumból, s követelte annak nyilvánosságra hozatalát. Az ellenzék hivatalos állásfoglalása Vági István részéről hangzott el, aki beterjesztette az MSZDP ellenzéki csoportjának elvi deklarációját. Ebben kimondták azt, amit a fővárosi, de az egész ország munkásmozgalmának fejlődése tételesen is igazolt: . . . az ellenzéki mozgalom nem öncél, hanem a munkásosztály egyetemes céljait szolgáló akció, amelyet a pártvezetőségnek, illetve a parlamenti csoportnak a munkásosztály érdekeivel ellentétes cselekményei és taktikai hibái termeltek ki ... " 79 A pártgyűlés azonban nem hozta meg az ellenzék teljes sikerét, részben azért, mert Vági ellentétbe került önmagával, visszavonta korábbi bírálatát. Ezzel rontotta az ellenzék fellépésének hitelét és zavart keltett a baloldali munkások soraiban. A tömegakeiók fontosságát felismerő és valló ellenzéki vezetés 1924 őszén a közvetlen üzemi és szakszervezeti kérdéseken túlnyúló, fontos napi kérdést, az állandóan emelkedő lakbéreket, az ún. ,,házbérsróf" problémáját tűzte napirendre. Az ellenzék bázisát jelentő XV1I1—XIX., XXI. és XXII. választókerületi pártszervezetek nevében népgyűlést hívtak össze a régi képviselőházban. A gyűlésen a tömegmozgalom kiszélesítése érdekében lakásügyi bizottságot akartak megválasztani, de erre már nem került sor. A rendőrség Vági beszéde közben a gyűlést feloszlatta. 15* 227