Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

I. A POLGÁRI FORRADALOM GYŐZELME BUDAPESTEN 1. AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA KATONAI VERESÉGE, FEL BOMLÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYE A négy éve folyó világháború utolsó esztendejében, 1918 nyarán a központi hatalmak katonai veresége történelmi tény lett. A német hadsereg franciaországi kudarca (március 21 —június 18.) és a Monarchia hadseregének sikertelen, súlyos veszteséggel járó észak-olaszországi támadása után (június 15—30.) a döntő lökést a végső vereséghez és az osztrák —magyar haderő felbomlásához a balkáni arcvonal összeomlása adta. A Monarchia hadseregének teljes szétesését az olaszországi fronton október 24-én megindult antant offenzíva hozta meg. A vezérkar be sem várva a politikai elhatározást, sürgősen fegyverszünetet kért. A fegyverszünet feltételeit az antant gyorsan közölte, mert úgy vélte, hogy a Monarchia kiválása a háborúból számára kedvező katonai és politikai helyzetet teremt a magára maradt Németországgal szemben. A fegyverszünet a Habsburgok sorsán, birodalmuk végzetének beteljesedésén már semmit sem változtatott. Az Osztrák — Magyar Monarchia a fegyverszünet megkötésekor gyakorlatilag már nem létezett. Az Ausztriában formailag még fennálló császári kormány hatalma és befolyása megszűnt. A Monarchia területén új, a központi hatalommal gyökeresen szakító, önálló államok körvonalai bontakoztak ki. Az elbukott függetlenségi küzdelmek és szabadságharcok 400 éves történelme után 1918 októberében Magyarország is olyan objektív történelmi helyzetbe került, amikor kivívhatta nemzeti 1. Katonák százezrei térnek haza a harctérről 2* 19