Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

a nagyobb ablakokat. A „modern" lakásért a bérlők kisebb alapterülete ellenére többet fizettek, mint a régimódiért. A centiméterekért folytatott harc hozta előtérbe a vázas rendszert, a szeliőzőkürtős mellékhelyiségeket. A homlokzatok egyszerűsödése lehetővé tette, sőt igényelte a „nemes vakolatot" és az addig ismeretlen vékonyságú kőburkolatokat. Az asztalos- és lakatosüzemek-versenyeztek a takarékosabb és ugyanakkor jobb megvilágítást adó ablakszerkezetek megoldásában, a tömblépcsők helyett elterjedtek a könnyűszerkezetes és vékony burkolatos vasbeton lépcsőházak, amelyek lényegében a mai előregyártással készültek előfutárai. A középületek közül a modern építészet először a különleges, újfajta programot képviselő és új szerkezeteket igénylő épületfajták körében terjedt el (uszoda, autógarázs stb.). Két modern templom megjelenése sokat segített abban, hogy az új irányzat „szalonképessé" váljon. Az irodaházak, a kórházak, az iskolák és a gyárüzemi épületek esetében a funkcionális igények diktálták a modern szerkezeti és formai megoldásokat. Építészeti oldalról az új építészet elterjedésében több tényező játszott közre. Elsőnek Kotsis Iván műegyetemi tanár tevékenységét kell említenünk. Kotsis a városligeti Regnum Marianumtemplomot még eklektikus stílusban tervezte, de már 1928-tól a modern funkc^.nalista építészet hívéül szegődött, és tanítványait ebben a szellemben nevelte. Nagy szerepe van a modern építészet magyarországi elterjedésében Bierbauer Virgil folyóiratának, a „Tér és Formá"-nak, amely 1928-ban indul meg, az eklektikus és magyarkodó építészetet támadva helyet adott a modern építészet magyarországi művelőinek és a külföldi építészet új alkotásainak. Első számában CIAM 1928. évi La Sarraz-i konferenciájáról ad hírt, - ennek iryomán alakul meg a magyar CIRPAC-csoport.

6 A CIRPAC-tagok - elsősorban baloldali politikai beállítottságuk miatt — középületet úgyszólván nem építhettek, így építészeti tevékenységük főként családi házak és kisszámú bérház építésében jelentkezett. A magyar építészetre gyakorolt hatásuk inkább a Tér és Formában megjelent publikációiknak, vitacikkeiknek és a maguk szervezte kiállításoknak volt köszönhető 3 mint a ténylegesen kivitelezett épületeiknek. Az 1931. év jelentős eseménye a modern építészet budapesti elterjedése szempontjából a Közmunkatanács támogatásával létesített pasaréti kislakásos mintalakótelep, melynek egyes épületeit - családi házakat — más-más építész tervezte. A lakótelep-építés jelentős üzleti vállalkozásnak számított: kivitelezője a kísérleti jellegre való tekintettel az övezeti telek minimumok alól feloldást kapott. A terület közművesítése és az épületek felépítése után a telepet nyilvános kiállítás keretében mutatta be, majd az egyes épületeket telekkel együtt eladta. A vállalkozás egyben kitűnő reklám is, nagy sajtója folytán mind a nagyközönség, mind az építészek előtt ismertté tette a vállalkozó cég nevét. A Pasaréti úti mintatelep építésével veszi kezdetét a modern családi házak építése Budapesten. Építtetői főként az értelmiség haladó gondolkodású tagjaiból kerültek ki, tervezői között a CIRPAC-szekció számos tagja is szerepelt. így jelentős családiház-építési tevékenységet fejtett ki Molnár Farkas - 1931 és 1938 között tizenkét családi háza jelenik meg a Tér és Formában —, épületei funkcionális tisztaságuk mellett könnyed, egyre ötletesebbé váló formaalakításukkal tűnnek fel. Fischer József családi házait (14 épület) inkább az építészeti logika jellemzi, formaalakításának elve munkája kezdetétől egészen az 1943-ban megépült házáig szinte változatlan. A CIRPAC-szekcióba tömörült építészek által tervezett családi házak közül építészeti színvonalával különösen két épület tűnik ki: Révész Zoltán rózsadombi játszó iskolája és Kéísa Zoltán Széher úti villája. Kozma Lajos családi házainak jellegzetessége a minden részletében átgondolt, a belső térkialakítással összehangolt dekoratív megjelenés. Arkay Bertalan számos jó arányú családi házat épített, munkássága egész korszakunkon áthúzódik. A kiemelkedő színvonalú alkotások közé tartozik Rimanóczy Gyula két pasaréti villája, különösen figyelemre méltó a környezettel való összhangjuk. A jelentősebb építészeti értéket képviselő, korszerű megjelenésű családi házak egész korszakunkat tekintve csupán töredékét jelentik a főváros területén épülteknek. Az építőművészek közreműködését nélkülöző házak mellett számos épület került megépítésre az építtetők mindenkori ízlésének és kívánságának megfelelően. Cifra neobarokk családi házakkal ugyanúgy találkozunk, mint a modern építészet formaelemeit belső logika nélkül alkalmazó, lényegükben eklektikus épületekkel. A bérházépítkezés helyét, jellegét az építésügyi szabályok és az adómentességi rendeletek befolyásolták. A modern bérház a keretes beépítési móddal együtt terjedt el. Az építkezés rentabilitása az adómentesség mértékétől függött. Az új építkezések ún. 15 évi részleges adómentességen felül bizonyos időszakokban és a lakások alaprajzára, felszereltségére előírt feltételek betartása esetén 25 vagy 30 évi teljes adómentességet kaptak. Az építkezés rentabilitását növelte az is, hogy amíg a korábban épült lakások bérét rögzítették, az új lakásokét szabadon CIRPACépítészek térhódítása a családi házak építésénél 11* 163