Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

A Víziváros szegélyét alkotó Margit korút (ma Mártírok útja) alkotta a pesti Nagykörút budai folytatását, mind a belső körút (Krisztina körút, Attila út), mind a külső körút (Alkotás utca, Karolina út, Bocskai út, Irinyi József utca) szerves alkotórészeként. Vonalvezetése, kétszeri irányváltoztatásával városrendezési kompromisszumok eredménye, lassú és egyenetlen kiépülése részben ennek volt a következménye. Az utat szegélyező bérházak legnagyobb része a két világháború között épült. Egyes épületei még az eklektika jegyeit viselik magukon, más útszakaszait a második világháború előtti budapesti modern építészet legjobb alkotásai szegélyezik. A főútvonal melletti Ganz Villamossági Gyár kitelepítésére a két világháború között tettek kísérletet, akkor a belterületi magas telekár révén ez realizálhatónak látszott; a gyár vezetősége tárgyalt is a Pest környékre áttelepítés lehetőségéről. A háborús konjunktúra folytán azonban az erre vonatkozó elgondolások tárgytalanná váltak. A mai Mártírok útja, Krisztina körút és a budai hegyvidék felé vezető Szilágyi Erzsébet fasor találkozásában fekvő forgalmi csomópontnak, a mai Moszkva térnek a helyét az első világháború után még a feltöltött bányagödrökre létesített teniszpályák (télen jégpályák) foglalták el. A Moszkva téri (az időben Széli Kálmán téri) villamosvasúti gócpont építése már a második világháború idejére esik; a pesti Nagykörút, az Erzsébet-híd, a Farkasrét, a Zugliget és Hűvösvölgy felé közlekedő járatok összefogásával a kocsiút keresztezése nélküli átszállás vált lehetővé. A Vízivároshoz közvetlenül csatlakozó Újlaknak, a Rózsadomb és a Duna-part közötti kes- ftiM keny sávnak a területe a Vízivároséhoz városépítési szempontból annyiban hasonlít, hogy területének zömén az első világháború után még földszintes, elavult épületek álltak; nagyvárosias kiépítése közvetlenül a második világháború előtt kezdődött. Az újlaki területsáv legfontosabb adottsága a gyógyforrásokra települt Lukács —Császár fürdőkomplexum. A „Budapest fürdőváros" gondolat megszületése, 1932 óta ennek a fürdőterületnek nagyarányú fejlesztése állandóan szerepelt a városrendezési elképzelések között. Ide tervezték a 400 ágyas fürdőkórház megépítését. A fejlesztést azonban a meglevő adottságok, elsősorban a terület sűrű beépítettsége és a mögötte húzódó villamospályás forgalmi útvonal, a Zsigmond utca (ma Frankéi Leó út) akadályozta. A Császár és Lukács fürdő műemlék jellegű épületeit a húszas években a Lukács fürdő neobarokk szállodaépületével egészítették ki. A Vár déli és délnyugati előterét alkotó összefüggő terület, a Tabán az első világháború végén Tabá - a Döbrentei téren álló néhány emeletes épület kivételével — teljesen elavult, földszintes, kis 8(3. A Víziváros északi oldalának rendezési terve, 1937