Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

A várlejtők A Várlejtők rendezésének kívánalma már a harmincas években felmerült, amikor szembetűnő volt, hogy az övezeti magasság maximumáig emelt új bérházak a rálátást a Várhegyre zavarják. Részletes városképi vizsgálat és rendezési terv készült, amely rögzítette a maximális magasságot és lapos tetős beépítést írt elő. Az előírások alapján a Várhegy oldalában új bérházak épültek, közöttük néhány építészetileg jól megfogalmazott épület akad. Víziváros A Várat környező területek közül a Víziváros 1905-ben készült első szabályozási terve az akkor szokásos módon az utcákat kiegyenesítette és általában nyolc ölre szélesítette. A Horvát utca, a Fazekas utca és a Csalogány utca szabályozási szélessége 13 öl volt. A beépítési módot a korabeli építési szabályzat állapította meg. E terv alapján nem sok ház épült, teljes tömbbeépítésre csupán a Margit körút (ma Mártírok útja) melletti Erőd utca és Szász Károly utca mentén került sor. Az épületek zöme a harmincas évek közepéig földszintesegyemeletes maradt. A városközponthoz közel eső terület korszerűbb beépítését a harmincas években a városrendezési és a gazdasági megfontolások egyaránt indokolták. Ezért a Főváros a Vízivárosnak a Margit körút és Vám utca közötti részére új szabályozási tervet készített, amelyet a Közmunkatanács 1937-ben állapított meg. Ez a terv újszerű a budapesti városrendezési tervek sorában: a merev tömbszegély-körülépítési elvet áttöri, a tömbök levegősebb elrendezését adja, az utcák szélességét épületbeugrásokkal, előkertekkel növeli. Az elgondolás szerint a fő forgalmi út a Csalogány utca, aminek középső része térszerűen kiszélesedik, így itt lehetőség nyílik a már 1934-ben felvetődött gondolat megvalósítására: a Víziváros és a Belváros közötti Duna alatti alagút lejáratának esetleges megépítésére. Az épületek magasságát a terv 3 — 4 emeletb.en szabja meg, hogy a Duna-parti sziluettet és a Várhegyre való rálátást a beépítés ne zavarja A Közmunkatanácsa szabályozási tervkészítését megelőzően a Víziváros telkeinek -gy részét megszerezte, és az itt építendő házakra biztosította, a rendkívüli adómentességet. A terv alapján emeletes bérházak építése indult meg a földszintes házak helyén; az építési lehetőségeknek azonban a háború végéig csak egy része realizálódott. A Vízivárosban csupán egy jelentős középület épült: a Fő utcai Ár- és Anyaghivatal (ma Könnyűipari Minisztérium). 85. A Víziváros északi oldalának részlete; a Csalogány utca és környéke 1920 körül készült légifelvételen (a kép jobb felső sarkában a Várfok utca Bécsi kapu téri torkolata látszik)