Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

hajógyártásra: Szekeres József, Az újpesti hajóépítés története. TBM XIV., az elektrotechnikai ipar különböző ágazataira: Szekeres József—Tóth Árpád, A Klement Gottwald (Ganz) villamossági gyár története. Bp. 19(52, korszakunkra vonatkozó fejezetei; Jenéi Károly—Szilágyi Gábor— Vár konyi György, Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat története 1913 —1963. Bp. ó. n.; Kábelgyártásunk 75 éve, 1891-1966. Szerk. Hoffmann tál. Bp. 1961; Tóth Imre, A budapesti híradásteclmikai ipar kezdetei. TBM XVII. A hadianyaggyártásra: Berend—Bánki 1955, 273-280, és XXI. ker. 40 — 51. A vegyiparból: Mráz Ferenc—IIovér Dezső — Feuer István — Torzsa László, A Ghinoin gyár története. Bp. 1964, 9 — 16. A textiliparból: Gold berger 1970, valamint Hanák Péter—Hanák Katalin, A Magyar Pamutipar története 1887 — 1962. Bp. 1963, 39 — 92. -A gyáripar szerkezeti változásairól a fővárosra: StK 53. 104, az elővárosi övezetre: Laky, StK 55/2. 152, és Berend—Bánki, TBM XIV. 550; uők uo. általában az elővárosi ipari szerkezetre (a kisipari munkásságról is): 549—554. A gyáripari főcsoportok fejlődéséről 1900-1910: BpStÉk IX. 302-306; az építőipari foglalkoztatottságra: Kam. Jel. 1913, 260. A finánctőke behatolására: Sándor 1954, 471 — 482, Berend—Bánki, 1955, 142 — 156. Budapest helye az ország gyáriparában: Berend—Bánki, TBM XIV. — A gyáripar budapesti területi elhelyezkedésére: Bencze; a Lágymányosra: a lent idézett Kábelgyártásunk 75 éve 109 — 110. 5 A

kézműiparosok számára: részint StK 53. 105, részint a BpStÉk-ben közölt ipartestületi adatok, valamint a népszámlálási eredmények és azok egybevetése; a hivatalos vélemény a kisipar önállóságának csökkenéséről: Kam. Jel. 1895 — 96, 39. A tőke behatolásáról a kézműiparba igen jó, a főbb iparágak szerint konkrétan, bár nem budapesti példán részletezett képet ad Matlekovits 1911; Budapest kisipara szerkezeti átalakulására: StK 53. 105. Az iparos-utánpótlás hiányosságai: Kam. Jel. 1898, 164; 1899, 135; az ipartestületi oktatásra: uo. 1901, 133; 1904, 127, 130 — 134. Az üzletnyitásokra és beszüntetésekre: StK 53. 102, valamint BpStÉk VIII, XI, XII. részletezett adatai. — Az elővárosi övezetre a fejlődés számai: Kam. Jel. valamint: Ipari érdekképviseletek 1906 ós 1911.; az asztalos-, cipész-és szabóipar szerkezetére: uo. Az elővárosi övezetben levő női ruha konfekcionáló manufaktúrákra: Kam. Jel. 1911, 169. — A kiskereskedelemre: az önálló nyíltárusítású kereskedők számára, e réteg szerkezetére, alkalmazottaik számára: Bene, StK 59/3; üzletnyitások és beszüntetések sommázva: StK 53. 102, részletezése: BpStÉk VIII, XI, XII. A kiskereskedelem problémáira jó összeállítás Vágó József tanulmánya (Drágaság 349 — 361), valamint Kereskedők Évkönyve 1908, 157 — 161 (Beck); 1910, 130-132 (Badványi); 1912, 50-53 (Dános), 81 — 83 (Bosnyák); 1913, 49-53 (Dános). A főváros (elsősorban kis-) kereskedelmére ós iparára 1. még Guthi 1904, XXIII-XXVII (Eulenberg Salamon) és LII —LIV (Márkus Dezső). — A vendéglátóiparra a BpCLj 1912. évi és StK 53. adatait használtuk. 6 A

mezőgazdasági terület művelési ágak szerinti alakulására és az állatállományra: StK 53. 94 — 95, és a BpStÉk rendszeresen közölt adatai, számos adattal utóbbinak közigazgatási jelentés részében is; a fejlődés tendenciáinak tárgyalása: Bodor, StK 64/4, 65/2. Kertészetekre: Az Országos Magyar Kertészeti Egylet Nemzetközi Kiállításának katalógusa. Bp. 1902. és 1910. évekről; a kertek kiterjedésére: Bodor, StK 65/2; a főváros kertészeti politikájára: 40 Bp (Bolgár Elek). — Az övezetre: Bodor, StK 64/4, valamint MStK U. s. 41 (1911. évi állatszámlálás); az övezet mezőgazdasági népességének csökkenő számára: Thirring, StK 78/1; e népesség szerkezetére: MStK U. s. 2 (1900) 382-399., 48 (1910) 378 — 335. — Az övezetben kibontakozó árutermelésre: BpVCsÉk ; a Budapestre közúton (tehát nyilvánvalóan a közvetlen környékről) érkező árumennyiségre: BpStÉk I—VII. közöl részletes, árucikkekre bontott adatokat az 1889 — 1904 időszakból „Vámok" vagy „Szárazforgalom" cím alatt; 1904. november 19-én megszűnvén a fővárosi vámfelügyelőség, ettől kezdve az így érkező árumennyiségre semmiféle adattal nem rendelkezünk. A város tágabb környékének termelésére: BpVCsÉk adatai; a stájer almára: már Kam. Jel. 1890: 23 is; (a tejkereskedelemre és kapcsolataira ezenkívül Moussong Géza, Budapest tejellátása. StK 66/3; a tehenészetekre: MStK U. s. 41. A tejellátás menetére FK 1909, 78. sz.; a visszaélésekre (a nagykereskedelem érdekeit szem előtt tartva és azt propagálva) Gerlei Lajos javaslata: Szilágyi H., 50 — 51. 7 A

demográfiai fejlődésre: 40 Bp (Pikler) 133 — 144. vonatkozó adatsorai; az elővárosi övezetre ós a tágabb városkörnyékre: Thirring, StK 78/1; a táblázat forrása: uo. 61; a születésszám csökkenésére: Madzsar József, A meddő Budapest. Bp. 1916. 8 A

városrendezésre és építésre összefoglalóan: Preisich II. 43 — 54, 73-82; 40Bp (Schmelhegger) 390 — 395. — A részletkérdések közül Újépületre: Preisich II. 76 — 77, 40Bp (Schmelhegger) 395, Siklóssy 276 — 277; a Tabánra részletes összefoglaló: tíchuller Dezső, Adalékok a Tabán történetéhez és rendezéséhez. StK 75/4, 4QBp (Schmelhegger) 400 — 401, Siklóssy 450-454, Harrer, FKT 110 — 112; Lágymányos: 40Bp (Schmelhegger) 403 — 404; Preisich II. 77 — 78 (a Tabánra is), Siklóssy 410-413. A városszabályozási tervek javítására: 40Bp (Schmelhegger) 396 —397; a Margitszigetre: az 1908. évi XLVI1I. tc. miniszteri indokolása MT 1908; Harrer, FKT 47 — 48. Az Erzsébet útra: 40Bp (Schmelhegger) 401 — 402, Preisich II. 78, Siklóssy 289 — 293, Harrer, FKT 83-88 a különböző tervek vázlataival, Szilágyi H. 293, 103 —104. Építési szabályzatra: Preisich IL 55—58, legrészletesebb ismertetéssel: Harrer, FKT 38 — 43. Bárczy víziója a modern nagyvárosiul: 40Bp (Bárczy) 15 — 16. — A városépítés számszerű eredményei sommásan: StK 53. 81-86, és (1912-ig menve) 40Bp (Pikier) 50-64, 86-94; részletekben: BpStÉk III-XII. megfelelő táblázatai. — A beépítés határának terjedésére jó áttekintést ad Vfejl. pr. térképmelléklete. A városképre: 40Bp (Schmelhegger) 405 — 419, Preisich II. 132 — 135; az építkezés stílusára az egész értékelésében Gerő 1960, valamint egyes alkotásokra: Bados 298 — 314, és Merényi számos budapesti példát idéző megfelelő fejezetei. Alpárra: Magyar Vilmos, Alpár Ignác élete és működése. I —III. Bp. 1933; Lechnerre: Kismarty Lechner Jenő, Lechner Ödön. Bp. 1961; Lajtára: Vámos Ferenc, Lajta Béla. Bp. 1970 (a Nemzeti Szírmáz és a Fővárosi Könyvtár épületére kiírt pályázatok részletes ismertetésével). A külföldi városszabályozási szakértők véleménye: Szilágyi H. 86 — 87. A szobrokra a városképben: Liber Endre, Budapest szobrai és emléktáblái. StK 69/1. 9 Műszaki

és közegészségügyi urbanizáció alapvető adatai: StK 53. 87 — 93, 173 — 181. sommásan, és BpStÉk III —XII. részletezve. Összefoglalóan: 40Bp (Schmelhegger) 421-428, valamint a III. 9. sz. jegyzetben a műszaki urbanizációra már idézett irodalom (Darvasy, Zeitz, NagyL., Pásztor, BSzKRt) korszakunkra vonatkozó fejezetei. — Egyéb részletekre: Bódy Tivadar, A székesfőváros burkolási politikája. Guthi 1904, XVIII—XXIII; a világháború előtti korszak köztisztaságügyének állapotáról igen részletesen: BpStÉk XI. 169 — 180. Ezen túl sajátlag a Bárczy-korszak sokoldalú műszaki urbanizációs eredményeire 1916-ig (az igazgatás egészének keretében): Guthi 1913 — 1915, 1 — 11, és 1916-1918, 210 — 574. Sok, bár rendszertelenül tálalt adat és utalás Szilágyi H., taxikra: 79, 102, 113 — 114 (er-