Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

azon a roppant és érlelődő elkeseredésen, mely majd a Tanácsköztársaság alatt végrehajtott lakásrekvirálások során fog napvilágra kerülni. Drágulás, élelmiszerhiány, lerongyolódás és lakásnyomor (melyekhez elsősorban a középrétegek vonatkozásában a nyolc hadikölcsönjegyzés e középrétegek szerény felhalmozását elnyelő s így anyagi biztonságérzetüket is alapjaiban megrendítő hatása is hozzájárul): a világháboréi sodrában együttesen és minden eddiginél nagyobb erővel jelentkezve — így lesznek közvetlen formálóivá a társadalomnak is, annak legszélesebb és óppen a háború terheit legközvetlenebbül viselő rétegeiben egyre erősebben háttérbe^szorítva minden, nem közvetlenül az élet fenntartásához kapcsolódó elemet és mozzanatot. Es mert a budapesti társadalomból - mint láthattuk — éppen az erős polgári középrétegek hiányzanak, ill. a városfejlődés most lezáruló hetedfél évtizede alatt éppen ezen rétegek nem tudtak kifejlődni, e problémák nyomásának nem lesz nehéz megindítania e társadalomban azt a nivellálódást életszínvonalban és életmódban egyaránt, mely által Budapest társadalma - ha késve is jelentős lépést tesz előre a modern nagyvárosi társadalom kialakulásának útján. A szakmunkásság, a kispolgárság és a (80%-ban a legalsó három-négy fizetési osztályba sorolt) kishivatalnokság tömegei — melyek között most egyrészt a béremelkedések oly különböző (elsősorban éppen a kishivatalnokság helyzetét gyengítő) arányai nyomán, másrészt a közellátás növekvő nehézségei folytán kezdenek eltűnni a korábbi különbségek (legtovább, végig a háborún, a már 1914 előtt kialakult lakásviszonyok és lakáskultúra vonatkozásában maradva fenn) - - a gazdasági nivellálódás nyomán elsősorban Budapesten fognak politikailag is gyorsan közeledni egymáshoz. A háborús viszonyok nyomása alatt ha nem is egyformán, de egészükben e korábban legalábbis passzív elemek is immár fogékonnyá válnak a fennálló politikai rend és társadalmi szerkezet megváltoztatását (e viszonyoknak az ellátatlan nagyvárosban különösen gyilkos nyomását ismerve nem meglepő módon ugyancsak éppen Budapestről és egyre hangosabban) hangoztató és visszhangzó erők iránt. Ennek során olyan légkört is kialakítva, mely a budapesti várospolitika fejlődését már a két háború közötti évekre is döntő módon fogja befolyásolni. Budapest népességének a cipőellátottság mértéke szerinti rétegeződése kerületenként 1918 májusában Kerület A teljes összeírt i 2 3 és több Kerület A teljes összeírt pár cipővel rendelkező Kerület népességből a kerületre jut % I. 9,25 8,00 9,53 11,84 TI. 5,14 3,52 5,59 7,82 III. 7,16 11,05 5,04 3,32 IV. 2,93 1,82 3,09 5,00 V. 7,17 5,45 7,67 10,15 VI. 17,12 17,03 17,28 16,23 VII. 19,85 19,86 20,68 17,74 VIII. 16,19 16,46 16,01 15,10 IX. 9,61 9,75 9,92 9,08 X. 5,58 7,06 5,19 3,72 összesen 100 100 100 100 A kerület összeirt népességéből Kerület 1 2 3 és több Kerület pár cipővel rendelkezik % I. 36,42 35,86 27,72 II. 29,30 37,73 32,97 III. 65,53 24,44 10,03 IV. 26,27 36,72 37,01 V. 32,29 37,06 30,66 VI. 44,31 35,16 20,53 VII. 44,30 36,32 19,38 VIII. 45,40 34,41 20,19 IX. 43,57 35,95 20,48 X. 53,33 32,22 14,47 Budapesti átlag: 42,71 35,30 21,99