Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

a majdani kőtár magvául szolgáló, az utóbbi évtizedekben feltárt középkori faragványokat; 1909-ben a múzeum szervezetében fog majd megnyílni a Petőfi-ereklyéket bemutató és gyűjtő Petőfi-ház is a Bajza utcában. Eközben 1907. január 1-én végre megnyílik a városligeti épületben az új múzeum is, 12 termében nagyjából Kuzsinszky terve szerint csoportosítva anyagát, és csakhamar megtalálva a kapcsolatot az iskolák felé is: így is elmélyítendő a tanulóknak az iskolákban szerzett Budapest-történeti ismereteit. Budapest múzeuma megindult az önálló intézmény útján. A múzeum szervezését kimondó közgyűlési határozat azonban egy sajátlagosan fővárosi könyvtár szervezéséről is intézkedik. Mint a múzeumot felállító határozatra, úgy erre sem előzmények nélkül került sor. A főváros két intézménye: a Levéltár és a Statisztikai Hivatal ui. már korábban is rendelkezett jelentősebb mennyiségű történeti, ill. kortörténeti könyv anyaggal. 1892-ben Toldy László főlevéltáros, a nagy Toldy Ferenc fia előterjesztést tett a Budapest-történeti könyvanyag rendszeres gyűjtésének fontosságáról. Felterjesztése eredményes volt: megbízást kapott a Levéltár keretében egy közigazgatási profilú városi könyvtár megszervezésére, melybe ettől fogva átutalták az addig a Statisztikai Hivatalnak juttatott köteles példányokat és külföldi szakirodalmat is. 1899-re már fölmerült egy a közigazgatási és várostörténeti anyagot gyűjtő 359 — 360. Képek a Fővárosi Könyvtár első éveiből: az Almássy téri népkönyvtár olvasóterme és a mai Ferenczy István utcaKközpontban a kölcsönzés, 1914-ben