Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Spira György: A FORRADALMI ORSZÁG SZÍVE 1848—1849

hetőnek, sőt elkerülhetetlennek ítélték ugyan, hogy a honvédelmi bizottmány képében időlegesen egy baloldali többségű testület gyakorolja a végrehajtó hatalmat Magyarországon, de Pákozd után egyszeriben arra a meggyőződésre jutottak, hogy egyfelől a veszély mégis kisebb, mint amekkorának előzőleg gondolták, másfelől viszont végérvényessé lett a Bécscsel való szakítás s ezért nem lehetetlen, hogy az időlegesen a honvédelmi bizottmányra ruházott hatalom tartósan ennek a testületnek a kezében fog maradni, ebből pedig mindjárt azt a következtetést is levonták, hogy a bizottmányon belül a radikálisokat sürgősen kisebbségbe kell szorítani - most a pesti utcák hirtelen elcsendesedéséből bátorságot merítettek ahhoz, hogy ebbeli terveiket haladéktalanul valóra is váltsák. Es így mire a 3-án útnak eredt pesti felkelők zöme másnap este visszaérkezett a városba, itt már az a hír várta őket, hogy az országgyűlés időközben újabb hat tagot választott a bizottmányba mégpedig mind egy szálig a liberális honatyák soraiból s ezzel a bizottmányon belüli többség egyik napról a másikra a liberálisok kezébe ment át. A 3-án történtek pedig rögtön vérszemet is keltettek az országgyűlés jobboldalán elhelyezkedő politikusokban. A képviselőház jobboldali elnöke, ifjabb Pázmándy Dénes tehát a következő órákban megkezdte a honvédelmi bizottmány teljes felszámolásának az élőké- 23. Kossuth Lajos. Barabás Miklós litográfiája, szításét is. Ilyen messzire azonban a jobból- 1847 dalnak mégsem sikerült már elmennie. Hamarosan kitudódott ugyanis, hogy a még mindig Bécsben időző Batthyány, Lamberg haláláról értesülvén, másodszor is s immár végleg visszaadta miniszterelnöki megbízatását, majd kitudódott az is, hogy a kesztyű pákozdi felvételére válaszul az uralkodó feloszlatottnak nyilvánította a magyar országgyűlést s Jellacicot Magyarország teljhatalmú katonai és polgári kormányzójává nevezte ki. Ezek a hírek pedig mindenkit ráébreszthettek arra, hogy ha a pákozdi győzelem pillanatnyilag csökkentette is, teljesen semmivé korántsem tette a magyar forradalomra leselkedő veszélyt. S ebből a forradalom ügye mellett kitartó liberálisok zöme csak azt a következtetést vonhatta le, hogy még távolról sem érkezett el az idő a radikálisoknak a hatalomból való teljes kisemmizésére. Amikor tehát a képviselőház 8-án ismét összeült a legújabb fejlemények megvitatására, a képviselők éppen nem a honvédelmi bizottmány feloszlatásáról hoztak határozatot, hanem arról, hogy a bizottmány most már végérvényesen vegye kézbe a végrehajté) hatalmat, az eddig egyenjogú tagokból álló bizottmány irányítását pedig mostantól fogva egy soraiból kikerülő elnök lássa el és ez az elnök az a Kossuth legyen, aki az előző hetekben a liberálisok és a radikálisok közötti együttműködés legfőbb szervezőjeként mutatkozott be. S ezeknek a döntéseknek a megszületésében megint csak előkelő részük volt a pesti tömegeknek, amelyek néhány napig eltűntek ugyan Pest utcáiról, de most ismét megjelentek a Redout előtt s ott az Egyenlőségi Társulat kezdeményezésére szenvedélyes tüntetést rendeztek Kossuth és az általa képviselt politika mellett.63 3. AZ ÖNVÉDELMI HARC MEGSZERVEZÉSÉNEK HÓNAPJAI A Magyarország elleni újabb fegyveres támadás azonban, amelyet az udvari körök már október első felében meg akartak indítani, egyelőre mégis elmaradt. Amikor ugyanis Bécsben is ismeretessé lett, hogy az uralkodó Jellacicot Magyarország teljhatalmú kormányzójává nevezte ki, majd az is kitudódott, hogy az osztrák hadügyminiszter, Theodor Baillet von Latour gróf táborszernagy őt támadó műveleteinek újrakezdésére utasította s az újabb támadásba való átmenet feltételeinek megteremtése végett csapaterősítésekkel is el akarja látni: a forradalmi szel-