Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)
Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918
teg korunkban is csak kevéssé fejlődhetett tovább, illetve amennyiben az ennek megfelelő színvonalat egyre többen érték is el, ez már elsősorban csak alkalmazottként volt lehetséges miközben a klasszikus kispolgárság is további utánpótlásért egyre inkább a proletariátus felső rétegéhez fog folyamodni. Ugyanakkor korunkra egyre szélesedik is a vagyoni távolság e középréteg és a kispolgárság s még inkább az utóbbi soraiba most újonnan belépők között, új konfliktusok okaként. Folg ár oh és kispolgárok az elővárosi övezetben Míg a polgárinak tekinthető, a választójog határaival kétségtelenül igen tágan mért rétegek létszáma korszakunk Budapestjén 1899 és 1912 között 100%-os emelkedést mutat, az elővárosi övezetben a növekedés 1898-hoz viszonyítva már 1910-ig is, tehát még változatlan vagyoni cenzus mellett is 96 %-ot ért el Ám a választójog kiterjesztése után, 1914-re a növekedés a 26 %-kal 129 ezerre gyarapodott budapestihez képest itt jóval több, kerek 70 %-os lesz: az övezet 1910. évi népességének kb. 7,13 %,-a. A választójogosultak száma az elővárosi övezetben a jogosultscig fontosabb kategóriái szerint 1898 — 1914 1898 1910 1914 Ebből Ebből Ebből összesen jövedelem értelmiség összesen6 jövedelem értelmiség Összesen6 jövedelem értelmiség alapján alapján alapján Újpest1 1 972 805 142 2 310 1 886 224 3 754 2 646 238 Pestújhely— — — _ — 406 200 25 Rákospalota 7.56 188 39 1 297 730 109 2 181 1 339 151 Cinkota 126 37 18 293 148 36 503 244 66 Rákosszent66 mihály3 — — 542 215 38 812 379 55 Rákosliget4 — — — 254 199 17 354 259 32 Rákoscsaba 74 16 7 300 139 19 470 238 25 Rákoskeresztúr 171 41 20 391 87 28 552 134 26 Kispest 424 1 fi 3 28 1 147 759 60 2 120 1 208 131 Szenflőrinc5 — — _ 668 470 55 Erzsébet falva 143 101) 14 959 715 «0 1 822 1 391 118 Péteri 101 2 4 105 5 4 104 6 4 Soroksár 425 165 13 553 279 31 073 381 47 Csepel 80 31 7 354 125 13 532 285 19 Nagytétény 116 74 12 189 28 14 322 228 25 Kistétény 27 I I 5 29 18 4 59 30 8 Budafok 259 150 17 559 337 59 819 609 57 Albertfalva 23 9 2 68 53 3 82 60 7 Pesthidegkút 101 19 3 102 102 13 117 33 6 Békásmegyer 84 45 9 156 90 17 -Összesen 4 882 1 862 340 9 608 5 915 749 1 « 350s 10 14« 1 095 Az össznépesség %-ában 3,77 1 4,19 1 7,13 1 Nincs föld-, csak háztulajdon. 2 1909-ig: Rákospalota. 3 1902-ig: Csömör. 1 1907-ig: Rákoskeresztúr. 5 1909-ig: Kispest. 0 Az összlétszám és a jövedelem + értelmiség összege közötti különbözet az ingatlantul: jogosultak számát adja ki. Ez összesen 1898-ban 2860 fő, 54,29",',; 1910-ben 3534 fő, 34 31,15%. 7 Nagytétény és Kistétény adatait figyelembe nem véve, az össznépesség az 1900. és 1910. < számítva. 8 Már az 1913. évi választójogi cenzus alapján ! >jdon alapj 65%; 1914-án választőben 5109 fő, vi népszámlálás alapján Összevetve ezt az övezet népességének tíz év alatt már nem egészen 100 %-os növekedésével (111 ezerről 217 ezerre), a választók számának ilyen arányéi növekedése kétségtelenül részint általában annak jele, hogy a századfordulótól már az övezet népességében is egyre inkább és egyre több helységre kiterjedően megerősödnek a polgárias-kispolgárias egzisztenciák, ami egyúttal jele annak is, hogy az övezet is már talajul szolgálhat a társadalmi emelkedésnek, szerény vagyonosodásnak — részint pedig azt is sejteti, hogy az Övezetben a választójog kiterjedése által érintett, a kispolgárság felé mutató, a régi cenzus feletti választójogosultak rétegének mintegy tartalékul szolgálni képes elemek nem rosszabb arányban vannak jelen, mint Budapesten. Ott a választójog kiterjesztése a választójogosultak számának 1910 és 1914 között 72%-os emel-63Q
