Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

létre egyelőre még egyéni cégként Richter Gedeon gyógyszerész kis kőbányai gyógyszergyára, de három év múlva egyik volt mérnöke, dr. Wolf Emil egy másik kollégájával, dr. Kereszti Györggyel közösen, szinte családi alapon összehozott pénzből ugyancsak gyógyszervegyészeti üzemet létesít. A vállalkozás felkelti a Magyar Bank figyelmét, mely az első évek veszteséges üzemét is finanszírozza. Ám 1914-től kezdve a hadi megrendelések már nyereségessé teszik a 1912-ben Újpestre kiköltözött kis gyárat: ekkorra már Chinoinnak hívják. 1910-ben Budapest vegyiparában - mely a századfordulón még csak nyolc kisüzemből állt, összesen 1380 munkással, s csak egyetlen igazi nagyüzeme volt 1495 munkással — a kisüzemek egy része már erős középüzemmé fejlődik. Öt, összesen 911 munkással dolgozó kisebb üzem mellett már négy középüzemet is találunk, összesen 1415 munkással, a nagyüzem pedig 1960 munkással dolgozik. Meg kell azonban jegyezni, hogy e nagyüzem a gázgyár, ahol az alkalmazottak jelentős hányada a dolgok természetéből következően inkább irodai vagy leolvasó, pénzbeszedő munkát végez. A budapesti textilipar előző korszakunkban végig, a magyar textilipar egészéhez hasonlóan (eltekintve Óbuda textilfestő- és kikészítő gyáraitól és az 1882 óta jutazsákokat gyártó Első Osztrák Jutafonó Váci úti telepétől) rendkívül szegényesnek maradt kezdetei is most, ebben a korszakban kezdik meg kibontakozásukat. Az előző korszak sok kudarcba fulladt rekonstrukciós kísérlete után most kezd nyereségessé válni az 1895 96-ban végül a Hazai Bank közbenjöttével átalakított Magyar Pamutipar. További rekonstrukciójának igénye azonban már ezt a gyárat is a finánctőke kezébe juttatja, mely ekkor kezd kinyúlni a textilipar felé: a Hazai Bank Goldbergerék gyárát, a Hitelbank a Fürst-féle Óbudai Kartonnyomót és a Kammer testvérek kis textilgyárát veszi „védőszárnyai" alá; a Wiener Bankverein 1905-ben Erzsébetfalván létesít juta- és kenderipari gyárat magyar nagytőkések közreműködésével. 1907-re így nem meglepő, ha a Magyar Pamutipar is a Hitelbank és ezen át ugyancsak az osztrák —magyar finánctőke érdekkörébe jut; a Hazai Bank még korábban kilépett ez erejét úgy látszik meghaladó üzletből. A következő évben, 1908-ban a gyár máris teljes rekonstrukción megy át, melyet 1910—12-ben 1,2 millió koronát igénylő újabb bővülés követ; így a világháború idejére (mintegy 4 millió korona beruházással) a gyár már 30 ezer orsóval, 600 szövőszékkel, 1600 lóerős gőzművel és 800—1200 munkással Budapest valódi nagyüzemeinek sorába lépett. Nemsokára azonban — érezve a konjunktúrát és a textilipari vállalkozásokkal szemben különösen bőkezű állami támogatást — új textilipari vállalkozások is feltűnnek: 1907-ben a Kispesti Textilipar (a korábbi Klein- Popper-féle vállakózások bázisán), 1911-től ugyancsak Kispesten a Hungária Jacquard Szövőgyár, 1911-ben az Erzsébetfalvai Harisnyagyár, 1912-ben a Fürst család alapításaként a Rákospalotai Kötő- és Kötszövőgyár. A balkáni piacok bedugulása azonban az általános fellendülés kellős közepén a textiliparban új válsághullámot indított el, melyen a felemás kartell-kísérletek éppúgy nem segítettek, mint a végül elrendelt jelentős, 33%-os üzemredukciók vagy pénzügyi műveletek. Budapest éppenhogy kibontakozó textilipara így az első világháborút az ipar általános depressziójánál is mélyebb ponton kénytelen megérni. Budapest gyáriparának ilyen, legnagyobb és legjellegzetesebb iparágainak és azok egyes üzemeinek példáján bemutatott nem is két évtizedes fejlődése egészében mennyiségileg éppúgy, mint minőségileg jelentős változást eredményezett a város gazdasági struktúrájában: Gyáripari üzemek Budapesten 1890 — 1910 1890 1900 1910 Ipari üzemek száma 11 796 28 980 32 133 Munkásaik száma 62 639 100 138 176 855 Ebből 20-nál több munkással dolgozik 365 557 1206 Munkásaik száma 32 223 65 596 123 693 Ebből 100-300 munkással dolgozik 60 82 167 Munkásaik száma 11 331 14 287 26 954 300 — 500 munkással dolgozik 12 22 47 Munkásaik száma 4 552 8 514 17 293 500—1000 munkással dolgozik 6 12 21 Munkásaik száma 4 094 8 306 15 264 1000 nél több munkással dolgozik 4 10 13 Munkásaik száma 6 527 16 868 25 367 100-nál több munkással dolgozó üzemek száma összesen 82 126 248 Munkásaik száma 26 504 47 975 84 878 A táblázat világosan mutatja egyrészt a Budapest gyáriparában 1890 ós 1910 között végbement nagy mennyiségi változást: tehát az üzemek számának és a munkáslétszámnak egyaránt meg-