Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

háromszorozódását, másrészt a koncentrációnak a 900-as években beállott lassulását. Míg ui. 1900 előtt az 500-nál nagyobb munkáslétszámú üzemek számának növekedése volt a nagyobb, addig 1900 után a kisebbek növekedése erősbödik, a legnagyobbaké gyengül. A 100 munkásnál nagyobb üzemek között azonban a koncentráció még így is mindenképpen erősödött: csoportjukon belül az 1000 munkásnál nagyobb üzemek a munkáslétszámnak 1900-ban még csak mintegy 40, 1910-ben azonban kb. 45%-át foglalkoztatták. A fejlődés egyik legjellegzetesebb vonásaként azonban — amint már a bevezetőben is utal- A fővárosi tunk — a XX. század első évtizedeiben hatalmasan meggyorsult az elővárosi övezet gyáripari ^^^eti fejlődése, mely a fenti, csak a budapesti városterületre vonatkozó statisztikai adatok érvényét változásaimár korlátozza. E fejlődés elő volt készítve: a meginduláshoz szükséges munkaerő az övezetben az elővárosi már előző korszakunk végén készen állt, s a fővárost kiszolgáló vasúti hálózat is ezeket a telepe- övezet bekapket, falvakat szelte keresztül, mielőtt betorkollott volna a nagy pályaudvarokba. A népességcsolódasa számát tekintve már „megérett" övezetbe most a gyáralapító tőke érdekei megindítják a nagyipar betelepítését — minden várakozást felülmúló ütemben és eredménnyel. Annyira, hogy a budapesti gyáripar vizsgálata ettől kezdve az e területen végbement fejlődés eredményeinek figyelembevétele nélkül már nem vezethet reális képhez. Gyáripari üzemek az elővárosi övezetben 1900 — 1910 1900 1910 Ipari üzemek száma 4319 7 704 Ebből 20-nál több munkással dolgozik 43 101 Munkásaik száma 4007 17 219 Ebből 20 — 100 munkással dolgozik 34 67 Munkásaik száma 1580 3053 100 — 300 munkással dolgozik 6 25 Munkásaik száma 1198 4511 300 — 500 munkással dolgozik 2 2 Munkásaik száma 708 747 500 — 1000 munkással dolgozik 1 3 Munkásaik száma 521 1775 1000-nél több munkással dolgozik — 4 Munkásaik száma — 7123 100-nál több munkással dolgozó üzemek száma összesen 9 34 Munkásaik száma 2427 14 156 1900 és 1910 adatainak ez az összehasonlítása minden kommentár nélkül is tökéletesen bemutatja magát a folyamatot és az így létrejött struktúrának egyik legjellegzetesebb vonásaként az elővárosi övezetben a koncentráció igen magas, a tulajdonképpeni budapestinél magasabb fokát: a munkásság több mint felének hét üzemben való tömörülését és a középüzemeknek is magas arányát. Mindez eleve is világosan arra utal, hogy a városhatáron túli övezetben nagy tőkeerejű és gyorsan fejlődni képes iparágak telepedtek le: Budapest gyáripari fejlődésének legdinamikusabb elemei, melyek korszakunkban már terhesnek érezték a fővárosi települést —- anélkül persze, hogy annak előnyeiről továbbra is le kívántak volna mondani. És valóban, végignézve az elővárosi övezet így kialakult nagyipari profilját, ennek legjelentősebb elemekónt ismét éppen azokkal az üzemekkel, iparágakkal találkozunk, melyeket előbb mint a város nagyipari profilváltozásának legfőbb tényezőit és egyre inkább a hazai finánctőke legfőbb befolyási területeit ismertünk meg. Újpesten találkozunk az Egyesült Izzóval, a Phöbus Elektromos Ipari Vállalat telepeivel és a szerény vegyi laboratórium bázisán 1911-től részvénytársasággá alakult Chinoin gyógyszergyárral, majd a nagyra most felnőtt Magyar Pamutiparral; Csepelen a Weiss Manfréd-gyárral, Kispesten a Hofherr-féle mezőgazdasági gépgyárral és a Lipták-féle vasszerkezeti gyárral. Főleg a most kibontakozni kezdő dél-pesti iparvidéken találkozunk a textilipar gyáraival: Kispesten a Hungária Jacquard Szövőgyárral, a Kispesti Textilgyárral, Pestszentlőrincen ugyancsak egy pamutszövödével, Erzsébetfalván a Juta-és Kenderiparral. Az elővárosi övezet nagyipari fejlődése azonban nem áll meg 1910-zel, s ebben továbbra is a textilipari alapítások játszanak nagy szerepet: Rákospalota és Erzsébetfalva már előbb, a textiliparnál említett üzemei. Az övezetet — s jellegzetes módon nem a hagyományos parasztfalvak, hanem elsősorban a telepek vidékét — így mint a budapesti ipari agglomeráció leggyorsabban fejlődő iparvidékét fogja elérni a háború. Mindez azonban most már azt igényli, hogy Budapest gyáriparának szerkezetét vizsgálva, a továbbiakban az agglomeráció egészét vegyük figyelembe. A tulajdonképpeni Budapest