Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

bővítésével kapcsolatban: Lánezy Leó jubileuma 1882-1907. Bp. é. n. 4 Budapest

gyáriparára vonatkozóan előadásunk alapját Sándor 1954, emellett a Kam. Jel. gyáriparral foglalkozó, évenként visszatérő fejezetei alkották. Statisztika kiinduló adatai 1875-re: Kézmű ós Gyáripar III. rész; záró adatai 1896-ból: BMU 506 — 608, az egves üzemeknek iparáganként! felsorolásával, és Thirring 1898, 30-32, az 1891. évi iparstatisztikai felvétel adataival; a munkáslétszám szerinti üzemnagyság iparágán kén ti alakulása 1890 — 1900: StK 53. 104. Ezen túl a malomiparra: Sándor, TBM XIII; Ganzra: Berlász; az albertfalvai ós újpesti asztalosokra: Kam. Jel. 1880, 55. A konfekcionálókra: Matlekovits II. 408, 412. Az ipari cégjegyzések alakulására: Török, StK 80/2; az állami ipartámogatásra: Sándor 1954, 347 — 352, 358 — 360, 364 — 372. A főváros ingatlanok átengedésével nyújtott támogatására: Körösi József, Interview a fővárosi telkek eladása tárgyában. Fővárosi Figyelő 1875. (Különnyomat is.) és uő.: A főváros földje. Bp. 1893. A bankok kezdődő bekapcsolódására: Sándor 1954, 459 — 493; a kereskedelemmel együttműködő balkáni ipari exporttörekvésekre: 1. a 2. jegyzetben erre vonatkozólag megadott irodalmat. - A gyáripar Budapest térképén: BMU 504 — 505 (térképpel), és Bencze. — Az elővárosi övezet gyáripari szerepére: Berend—Bánki, TBM XIV. és az ott idézett irodalom, valamint Laky, StK 55/2, 57/1. Az idézet: BMU 520. 5 Budapest

kisipari önállói számának alakulására és szakmai differenciálódására 1874: StK 13; 1890: StK 25; egyes jellegzetes iparok koncentrálódása Budapesten: StK 15 (1880). Az iparoslétszámnak és szakmai tagolódásának alakulására 1881: StK 15, 1890 : StK 25, StK 53. 104. A bedolgozói hálózatok számszerű adatai: Matlekovits II. 405 — 408, 412, valamint Kam. Jel.; a bedolgozás általános mechanizmusára néhányszor budapesti példákkal: Matlekovits 1911. Az önálló iparosság fluktuációjára: Laky, StK 60/3, és StK 53. 102. Középüzemi alakulások számadatai: StK 53. 104 — 105. A budapesti és az elővárosi övezeti ipartestületi alakulások adatai: Ipari érdekképviseletek 1906, 71; a taglétszámra és megoszlásra (csak Bp.): BpStEk I. 156, III. 201. Az elővárosi övezet kisiparosságára támpont a foglalkozási statisztikában: Thirring, StK 78/1; az ipartestületek és taglétszámuk alakulására: Kam. Jel. évenként az ipartestületekről szóló fejezete; az 1895. évi elővárosi adat: 1895 -96, 182 — 183; valamint Ipari érdekképviseletek 1906.; az itteni bedolgozókra utalások: Kam. Jel. 1889, 50; 1891, 49; 1893, 153; 1894, 79. stb. - A kiskereskedelemre, kereskedelmi cégjegyzések és üzletnyitási engedélyezések száma: StK 53. 102 — 103, Török, StK 80/2, Bene, StK 59/3; a kiskereskedelmi szerkezet alakulására, szakmai differenciálódására 1880: StK 15; 1890: StK 25 (népszámlálások); megszüntetett üzletek számára: Bene, StK 59/3. — Vendéglátóiparra BpCLj megfelelő éveinek adatai, valamint Josef Kahn: Das heutige Budapest. Bp. 1895, 14 — 29, és Bevilaqua—Mazsáry passim. 6 A

mezőgazdaságra: alapvetően Bodor, StK 65/2. adataira, valamint (a bortermelés és a szőlőterület csökkenésének adataival együtt) a művelési ágak alakulásáról szólva a StK 53. 95. lapján közölt sommás és a BpStÉk I — II.-ben egyes évekre részletezett adatokra támaszkodtunk. — Állatállományra és a lovaskoesik számára adatok: StK 53. 94, a lóvasút lovainak számára: uo. 121. A külvárosok tehéntartására (s főleg annak egészségügyi vonatkozásaira) megdöbbentő adatokat hoznak a Balló Mátyás fővárosi vegyész által közzétett tej vizsgálati adatok: Budapest főváros vegyészének jelentése az 1887 — 1888. évben megejtett tejelemzésekről. 1-2. fűz. Bp. 1888-1889. - Kertekre Györkös Erzsébet kandidátusi disszertációját használtuk (MTA Kézirattára), a virágkertészetekre: BpCLj. Budapest gyümölcsfáira az 1895. évi mezőgazdasági statisztika ad adatokat (MStK U. f. 15). -Az elővárosi övezet mezőgazdasági népességére: Thirring, StK 78/1; a művelési ágak változására: Bodor, StK 64/4; állatállományra és gyümölcsószetre a fent idézett 1895. évi mezőgazdasági statisztika, uo. az övezetet más helységekkel összehasonlító adatok és a külső övezet mezőgazdaságára idézett öt falu adatai. 7 A

népességszám és általában a demográfiai adatok alakulását illetőleg a StK 15. és 25, valamint összefoglalva Thirring 1898. és StK 53. 9—64. megfelelő rovataira, ill. fejezeteire, az elővárosi övezetet és a tágabb Budapest környéket illetőleg Thirring StK 78/1. munkájára támaszkodtunk. A közigazgatásilag szétszabdalt Prágára, melynek 1869-ben nagyjából Pestével azonos össznépessége ugyanezen a területen 1890-ig csak 397 ezerre nőtt, míg Budapesté 534 ezerre: Havránek, Jan, Die soziale Struktur von Prag in den Jähren 1869 — 1921 im Vergleich zu Budapest, TBM XX. 124—129. 8 Budapest felépítésére: a díjnyertes városrendezési pályázat átdolgozása 1896-ig: 40 Bp (Schmelhegger), Preisich II. 46-50, 70-74, 76, 81—82; Harrer, FKT 28-30, BMU 52-56; legrészletesebben, de összefüggéstelenül, sok pontatlansággal és felületességgel: Siklóssy passim. Építési szabályzatok: Preisich II. 55-58, Harrer, FKT 33-38, BMU 56 — 67, az 1894. évi szabályzatnak valamennyi ismertetőjénél részletesebb bemutatásával. A városépítés számszerű eredményei sommásan: Thirring 1898, 51-55, StK 53. 81-86, 40Bp (Pikier) 50 — 66; és részletezve: StK 12, 20, 28. A beépített városterület bővülésére: Vfejl. pr. grafikus melléklete. — A városépítésbe fektetett tőke: StK 53. 86; megoszlása az épületek jellege és méretei szerint: uo. 82. — A városképre, főbb meghatározói közül a Sugarúira: Preisich II. 60—70, és I, III, IV. mell., Siklóssy 161—166; a Nagykörútra: Ruisz, Preisich II. 65—73, Siklóssy 227 — 234; a városkép stílusában az eklektikára: Gerő 1952, I960; Rados 277-298; Merényi 23 — 38; Preisich II. a korszakot koraeklektikára (ezt a nyolcvanas évekig számítva: 121 — 1 26) és érett koraeklektikára bontja (126 — 129), utóbbi véleménye szerint a leromlás kora, építés és tervezés szétválásával; egyes épületek és épülettípusok rendkívül gazdag, konkrét bemutatása: BMU 82 — 226. 9 Műszaki urbanizációra, közművekre,

egyes ágaknak és ezen belül az adatoknaií rendszeres, időrendi felsorolásával: Preisich II. 107 — 120; igen sommás összefoglalással: 40Bp (Schmelhegger) 421-428, és Thirring 1898, 86-94. - Részletekre: csatornázásra: Darvasy, Zaitz, StK 82/3; Vízművekre: Nagy Lajos megfelelő fejezetei; gázra és villanyra: Pásztor, A közvilágítás; közlekedésre BSzKRt, és Okmányok, valamint 40Bp (Pásztor) 438 — 484, megfelelő részei. Mindezek sajátlag technikai szempontú összefoglalása: BMU 306-343, 378 — 425, 449—492; számszerűen a városfejlődés egész folyamatába illesztett adatokkal: StK 53. 87 — 93, 120 — 121. —Közegészségügyi urbanizáció eredményeinek legjobb összefoglalása: Thirring 1894, és (sommásan) Thirring 1898, 76 — 86, valamint 40Bp (Szabó) 484 -498, korban megfelelő részei; mentőkre: 50 BÖME és StK 53. 195,; a köztisztaság technikai eszközeiről: BMU 344 — 353, Thirring 1898, 94 — 95; tűzvédelemre: M. Tűzoltóság és BpStÉk I. 306 — 310, 1874-ig visszanyúló adatokkal. Mindezek számszerű összefoglalása a városfejlődés egészének sommás adatsoraiba illesztve: StK 53. 173 — 182. 10 Az

elővárosi övezet urbanizációjára vonatkozólag felhasználtuk: Újpestnél: MVM XI; Rákospalotánál: MVM XXIV, valamint XV. ker.; Rákoscsabánál: XVII. ker.; Erzsébetfal vánál: MVM XVIII, valamint (Soroksárra is kiterjedve) XX. ker.; Kispestre: MVM XVIII, XXI, valamint XIX.