Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

ker.; Mátyásföld, Sashalom, Cinkota esetén: XVI. ker.; Csepelnél: MVM XIII. és XXI. ker. — a budai oldalnál: XXII. ker. vonatkozó adatait. 11 A társadalom foglalkozási főcsoportjainak

alakulása: StK 15, 25, 33. (Népszámlálások 1880, L890, 1900) és StK 53. (1870-1900) 25 — 27. — Az adófizetők rétegződésére: BpStEk I. 318 — ugyanez koronára átszámítva: BpStEk VII. 313, a számítás részié tes m agyar ázatá val. 12 A

legnagyobb adózók változására: Vörös, TBM XIX, ezen túl a zsidó nagyburzsoáziára: McCagg; az arisztokrácia visszahúzódására: A budapesti társaság. Bp. 1885, 423 — 426. A pénzvilág jellemzése általában és portrékkal uo. 448 — 467; a burzsoázia nemesítésére: 67erő József, A Királyi Könyvek [1867 — 1918], Bp. 1940, adatai; a díszmagyaros képek Oscar v. Krücken (valójában Jásznigi Sándor) Budapest in Wort und Bild c. művében, Berlin é. n. (1897), csak I. kötet, több nem jelent meg. 13 A választó

jogosultak számának alakulására: FL, Budapest Székesfőváros Levéltára, KvNj: összes elemzésünk ezen alapul. Ezen túl, a jövedelmi adóösszeg szerinti 1874. ós 1894. évi struktúrákat összevető táblázat forrásai: StK 13, ós BpStÉk VII. 316 — 321. A kispolgárság alsó határán a fővárosi alkalmazotti illetmények: 40Bp (Márher) 189, 195, ezen belül a tanítókat illetőleg: 40Bp (Miklós) 534. — Az elővárosi övezet választójogosultjaira: PML, Pest —Pilis —Solt—Kiskun vm. Levéltára, KvNj. 14 A proletariátus létszámára és szerkezetére a táblázatnak és a hozzá fűzött elemzéseknek forrása: StK 15, 25, 33 (Népszámlálások 1880-1900), 1890-re és 1900-ra vonatkozó adatok már az állami statisztika bontásában is: MStK U. f. II. és MStK U. s. 2, 9, 12. megfelelő helyein. Nagy- és kisüzemi bontás: StK 53. 104 — 105. Az 1898. évi gyáripari adatok: Gyáripari stat. 1898. Ezen belül a gépgyártás budapesti koncentrációjára: V. f. 18; a napszámosok össz-számára uo. 133; a lakatosokra III. f. 281, csavargyártókra uo. 126, villamosiparra VI. f. 41. - Az 1890. évi foglalkozási statisztika: MStK U. f. II, a művezetők iparági eloszlására: uo., valamint Gyáripari Stat. 1898. ált. f. 295. A vasutasokra: Gadanecz Béla, Az 1904-es országos vasutassztrájk Budapesten. TBM XI; a budapesti vasutasság 1894. évi létszámára: StK 53. 125: ez az állomási, a vonatkísérői, a fűtőházi, a szertári és a kocsihivatali személyzet összlétszáma. A postások létszámára: uo. 1 33. Munkáslétszám alakulása az óbudai hajógyárban: SHF 1888, 43-52, 89-98 (Somogyi Manó); az 1890. évi népszámlálás hely nélküli segédei: MStK U. f. II. Munkabérekre 1876: SHF 1879, 49- 50; Óbuda 1887: SHF 1888. A munkabérek alakulása az 1890-es évek végéig: Bihari, 38. Az 1898. évi országos (a hivatkozott iparágakban gyakorlatilag budapesti) bérkategóriák a Gyáripari stat. 1898. szerint: nyomdászoknál XX. f. 134 — 135, villamosiparban VI. f. 42 — 43, gépgyártásban V. f 136 — 138, sörgyártásban XVII. f. 94 —95, szeszgyártásban XVII. f. 178, csavargyártásban III. f. 129 — uo. a női és a művezetői, valamint az ipari hivatalnoki fizetések is. A munkabérek országos viszonyítása: Sándor 1954, 640 — 646, a fenti hivatalos adatok kritikájával. A fővárosi hivatalnokok béremelésére 1. a, 13. jegyzetben hivatkozott vonatkozó adatokat. - Az elővárosi övezet proletariátusára: Thirring, StK 78/1; a helyi alakuló nagyipar induló munkáslétszáma: Baki/, StK 55/2. 151 — 152. 15 Az 1881. ós 1891. évi lakásállomány számára, nagyság szerinti összetételére, a cselédtartásra: StK 15, 25 (Népszámlálások 1880, 1890); a lakás polgári eszményére: Egy előkelő hölgy [Wohl Janka], Az otthon. Bp. 1882; a szegény ember (jelentős részében Budapest nyomorúságos lakásviszonyai által meghatározóit) életmódjára sommásan: Thirring Gusztáv, A fővárosi szegény néposztályok lakásai. Bp. 1894, valamint részletesen és sokoldalúan: Gerlóczy Károly, Előterjesztés a budapesti lakásviszonyok rendezése tárgyában. Bp. 1893. A munkáslakásokra: uo. 145—147; a főváros kelletlen kísérletei barakktelepek építésére, kedvezmények nyújtására vállalkozóknak stb.: uo. 5 — 46, 144 — 155. A lakók önmegtagadásán csodálkozó hivatalnokorvost, dr. Farkas Jenőt [Közgazdasági Szemle (1 896) 258] idézi Ferenczi Imre, A munkáslakáskórdés, különös tekintettel Budapestre Bp. 1906, 27. — Magyarosodásra: Thirring, StK 70/2. 302—328; a táblázat: StK 53. 20 alapján, valamint Körösi, Magyarosodás, és StK 15, 25 (1880, 1890. évi népszámlálások). Az anyanyelvi ismeretek kizárólagosságára: StK 53. 22; a nemzetiségi egyesületekre: Dobrovits Sándor, Budapest egyesületei. StK 74/3, és évről évre a BpCLj megfelelő fejezetei. A magyarosításra, iskolaegyletre: Matlekovits IX. 340 — 342. — A társadalom a város térképén: StK 1 5, 25 (1880, 1890. évi népszámlálások) megfelelő fejezetei, és az OMM Bákosi Jenő írta cikke (IX. 169-192) az egyes kerületek arculatáról. 16 A képviselő választói kampány leírása

Jókaitól : OMM IX. 158 — 162; képviselők és pártjaik választási eredményei: Jakoby. A városi tényleges választók számára 1872:StK 7. 347-348, 1897: BpStÉk II. 411. A közgyűlési helyek megoszlása az egyes kerületek között: BpStÉk II. 411; a 45-ös bizottságra: Guthi I. 153. A kerületi politikai csoportosulások kialakulására és jellemzésére: Harrer 1968, 63 — 70; egykorú említés Bákosi Jenőtől: OMM IX. 191 — 192. Újpest, Kispest, Erzsébetfalva ós Kossuthfalva Budapesthez csatolásának elutasítása: FBM II. 45—46, és Bene, VSz. A városegyesítési törvény ismertetése és a főváros hatáskörei: 40Bp (Márher) 146 — 151 ; az önkormányzat korlátai : Helta i ; a valóságos, de meg nem ragadott lehetőségekre évtizedekkel később Bárczy fog visszatekintőleg rámutatni: FK 1907. 523. Budapest székesfővárosi rangemelésére: FBM II. 44—45. Az első fővárosi szervezési szabályrendeletek: Gárdonyi, Kgyesítés, valamint 40Bp (Márher) 153 — 155; amég 1873-ban készített első szervezési szabályrendelet az adminisztráció bővülésével készített új, kiegészített változata (Toldy László főlevéltárnok munkája): Budapest főváros törvényhatóságának . . . szervezési szabályzata. Bp. 1890. A városi személyzet létszámának emelkedése: StK 53. 64—67; a szervezésre és reformkísérletekre: Wildner, StK 91/4. 72-81, és 40 Bp (Márher) 158 — 181. A fővárosi törvény óhajtott reformjára: uo., az 1876. évi javaslatok: 164 — 165, az 1890. éviek: 170 171. Az elöljárósági törvényre és a nyomában meginduló további szervezésre: Flaxmayer József —Medriczky Andor, A kerületi elöljáróságok szerepe Budapest székesfőváros közigazgatásában. StK 64/3. — A főváros gazdálkodására: 40Bp (Rácz) a korszakra vonatkozó fejezetei és StK 53. 72-76; SHF 1894, 506-515. A városi gazdálkodás e korszakának bírálata: Guthi 1904, LXXVII-LXXXII (Vaszilievits János); uitt a célzás a „kevéssé takarékos" gazdálkodásra. AKárolykaszárnya eladása városháza céljaira: Gárdonyi, 50 év. 80. 17 A

budapesti munkásmozgalom történetét a MFMMT I. 23 — 44. által összefoglalt fővonalat követve, általánosságban S. Vincze 1963 és 1961, valamint (elsősorban a szakegyleti ós szakszervezeti kísérletekre) Erényi alapján foglaltuk össze; részint a pártszervezés sajátlag szervezeti problémáinak, részint a budapesti munkásság sztrájkjainak, végül a politikai tömegmozgalmaknak ismertetését a MMTVD 1. és 2. (1-382:1.) kötetében közölt dokumentumokra, a munkássajtót illetőleg az uitt jegyzetben adott gazdag és teljes bibliográfiára támaszkodva állítottuk össze. — Részletek közül: Frankel Leóra: Aranyossy Magda, Frankel Leó. Bp. 1953. A mozgalom kezdetétől 1894-ig vezető történetének