Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)
Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896
248. Salamon Ferenc történetírója Budapest ó- és középkorának Utóbbi ekkor már 1159 táblaképével és csaknem 100 ezer rajzával és metszetével a törvényileg szintén korszakunk végén létesített, ám ténylegesen már csak a századforduló után lij palotájában megnyíló Szépművészeti Múzeum elődje. Az állami műgyűjtés további differenciálódásának megfelelően 1896-ra már önálló, díszes palotához jut az Iparművészeti Múzeum 1872-ben még merőben gyakorlati iparoktatási célokból létesített, s korunkon át gyarapodó, de elhelyezésileg sokat hányódó értékes gyűjteménye s a korszak folyamán ugyancsak teljesen gyakorlati célok szolgálatában (és ezekhez mindvégig hűen is) 1877-ben kezdi meg működését az Országos Tanszer Múzeum. Az 1874-ben újjászervezett Országos Levéltár, átvéve immár a feudalizmus legfőbb igazgatási szerveinek részben a minisztériumi, ill. volt erdélyi főkormányszéki irattárakban, legértékesebb részeiben azonban Bécsben őrzött egész levéltári anyagát, ugyancsak korunk folyamán válik a modern magyar történeti kutatás legjelentősebb bázisává. Ám a korszak folyamán a múzeumfenntartók közé belép maga a főváros is, mely túljutva a városegyesítés vízválasztóján, immár érdeklődni kezd saját múltja iránt is. Salamon Ferenc még dolgozik Budapest történetén, melyre már az egyesített fővárostól kapta a megbízást (I. kötete 1878-ban, a II. 1885-ben jelenik meg Mátyás koráig nyúlva a tárgyalásban, hogy több mint egy félszázadig folytatás nélkül maradjon), mikor 1875-ben a Nemzeti Múzeum régészeinek próbaásatásai a római múltjáról már Schönwiesner óta híres Óbudán újabb feltárható területekre hívják fel a figyelmet. Az 1880-ban állami műemlékvédelmi szervek által kezdeményezett, de csakhamar a főváros által is egyre jelentősebb összeggel és folyamatosan támogatott ásatások (a közgyűlés ekkor hívja életre a Régészeti Szakbizottságot) - a széles közönség érdeklődésétől kísérve feltárják a aquincumi amfiteátrumot, és a polgárváros jelentős részét is. És bár az érdeklődés később átmenetileg csökken nem utolsósorban az Árpád sírját kutató ásatások kudarcának hatására , a város (főleg Gömöri Havas Sándor állandó agi táe iónjának hatására) továbbra sem szűnik meg pénzt áldozni e célra. A feltárt régiségek kiállítása az 1885. évi országos kiállítás Budapest-pavilonjában ismét megnöveli az érdeklődést. 1887-ben ezek után polgármesteri határozat mondja ki egy Fővárosi Múzeum alakításának szükségességét; megkezdik a középkori épületelemek begyűjtését is, tervek születnek lebontott régi házak makettjeinek elkészítésére és a múzeumlétesítés hírére a főváros intézményei, hivatalai a mérnöki hivataltól a temetőigazgatóságig és a vezetékeket fektető vízművekig növekvő érdeklődéssel fordulnak a város múltjának birtokukban levő vagy munkájuk nyomán feltáruló tárgyi emlékei felé. 1888-tól egy óbudai vendéglő egyik bérelt szobájában már állandóan láthatók az aquincumi tárgyak; 1889-ben megjelenik a Budapest Régiségeinek, a főváros régészeti évkönyvének I. kötete, melyet korszakunkban még további négy fog követni; 1894. május 10-én pedig megnyílik az Aquincumi Múzeum középső épületrésze. Korszakunk végén így Budapest városi múzeumügyének intézményes alapjait is már lefektették részeként a kialakuló modern nagyváros kulturális felépítményének. S ugyanennek a fejlődésnek áramában folynak Toldy Lászlónak, a főváros főlevéltárosának kezdeményezésére 1892 óta az előmunkálatok egy Budapest történetének sajtóanyagát gyűjtő, de a közigazgatás munkáját is segíteni alkalmas Fővárosi Könyvtár létesítésére. Ha így Magyarországon a budapesti lakos van a legelőnyösebb helyzetben a természetnek, valamint a történeti és művészeti múlt emlékeinek és saját lakóhelye múltjának is megismerését illetően, még inkább áll ez a világról beszerezhető információk vonatkozásában, melyeket az ország nemcsak legjelentősebb, de — hacsak nagyon viszonylagosan, a hazai lehetőségekhez képest is - legmodernebb budapesti könyvtárai biztosítanak számára A Széchényi Könyvtár már említett, 1896-ra félmilliós állománya mellett ugyanis rendelkezésére áll az Egyetem ugyanakkor már negyedmilliót megközelítő és az Akadémia félszázezer kötetes könyvtára is; 40 ezer kötet felett van a Képviselőház, 70 ezernél több a Központi Statisztikai Hivatal, 50 ezernél A Fővárosi Múzeum kezdetei