Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

egyetem rendes és rendkívüli tanárainak száma az 1873. évi 76-ról 1896-ra 11 l-re nő; a magántanároké és egyéb oktatóké 48-ról 214-re. Ennek megfelelően emelkedik a meghirdetett előadások száma is 218-ról 349-re, a heti óraszám 650-ről 1100-ra. Mindez azonban még így is elmarad a hallgatók — 2432-ről 4107-re emelkedve — mintegy megkétszereződő száma mögött. Jelentős növekedés ez, ha nem is egyenletes ütemű; a létszám ui. az 1873. évi gazdasági válság után, egészen annak a kilencvenes évek elejére szélesebben is érezhetővé váló oldódásáig, szinte stagnál: 1875 és 1890 [között alig 900-zal nő. ^•"^'^ E létszámból, ill. létszámnövekekarának epületei a Múzeum körúton (Stemdl Imre, Weber Antal) .' . desbol a teológiai kare az egész korszakon át végig alacsony (70 -88 fő). A nagy növekedést a jogászok számának emelkedése jelenti 1188-ról 2296-ra; ehhez képest még az orvosok (528- 837) és a bölcsészek (270- 402) száma és növekedése is csak csekélyebb arányú. (Az orvostanhallgatók száma különben, a jogászokéval ellentétben, 1890 óta erősen csökken, hiszen 1882 és 1890 között mindig ezren felül volt.) Korszakunk legvégén azonban, az 1895-96. tanévben megjelenik az első női hallgató is: az orvos- és a bölcsészkarokat ekkor nyitják meg a nők előtt. A növekedés szűkebb keretek között, de sokban hasonló ütemű a műegyetem esetén is. A tanárok száma itt a millenniumig 23-ról 33-ra, s a magántanároké és egyéb előadóké 19-ről 68-ra növekedett; ez itt is az előadások és a heti óraszám erős emelkedésével jár: 88-ról 154-re, ill. 432-ről 517-re. De a hallgatók számának növekedése kevésbé erős a tudományegyeteménél: számuk 1873 és 1896 között 705-ről csak 1136-ra nő - miközben 1881 és 1889 között csupán 476 és 632 között mozgott. A növekedés a gépészmérnöki karon a legnagyobb, csaknem tízszeres (22-ről 391-re), a növekvő számok mögött azonban építkezések is állnak: tantermek, laboratóriumok, műhelyek, könyvtárak — és új meg új tanszékek létesítése. Ideszámítva még az egyetemi könyvtárak nagyarányú bővítését, megállapítható, hogy Budapest kiváltságos helyzetét a hazai felsőoktatásban a válság éveinek átmeneti visszaesésében is, továbbra is megtartotta, sőt végül roppantul meg is szilárdította — és ezt még tovább erősítette a más szakmák felsőfokú képzésére is Budapesten összpontosított intézményhálózat. Mert itt folyikv 1875-ben, majd 1890-ben már egvre magasabb, végül főiskolai fokra emelve az állatorvosokképzése (1874: 16, 1896: 316 hallgató) - egyúttal kiindulópontjaként a mezőgazdasági kísérletügy első budapesti kutatóintézeteinek is. 1883-tól már szabályszerűen hároméves tanfolyamon itt Budapesten, a Ludovika Akadémián képezik a honvédség tisztjeit (1872-ben még csak egyéves tanfolyam indult), s a képzés éppen 1896-ben egészül ki az egyesztendős törzstiszti tanfolyammal is. És megalakulnak a gazdasági élet első felsőfokú oktatási intézményei is: a Kereskedelmi Akadémián a középiskolát végzettek számára egyéves szaktanfolyam jön létre; 1891-ben pedig megindul a Balkán és a Közel-Kelet gazdasági meghódítása számára szakembereket képző Keleti Kereskedelmi Tanfolyam. A kormány ezekben az években 244. A Tudományegyetem régi központi épületének lebontása is Budapesten fejleszti ki az orszáaz 1880-as évek második felében gos felsőfokú művészeti taninté-