Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

245. Az Egyetemi Könyvtár épülete Antal—Koch Henrik). Dörre Tivadar (Szkalnitzky rajza zeteket: a még 1871-ben elsősorban gyakorlati céllal alapított Mintarajziskola és Rajztanárképző mellé 1883-ban már kifejezetten a művészképzés igényével festészeti mesteriskolát szerveznek, melynek élére a Münchenből hazahívott Benczúrt állítják; sőt 1885-ben női festőiskolát is szerveznek; a millennium évében nyílik meg a szobrászati mesteriskola. (Az iparművészet legmagasabb oktatási intézményével azonban bár 1880 óta, de csak egy felső ipariskola szintű intézet formájában találkozhatunk.) De jelentősen bővítik az 1875-ben Liszt elnöklete alatt létrehozott Zeneakadémiát és a hatvanas években szervezett, 1865-ben megnyílt Színészeti Tanodát ; ennek operai tanszakát 1893-ban a Zeneakadémiának adják át, pró-zai tanszakát pedig ugyanakkor Országos Színművészeti Akadémiává szervezik át. És egyre inkább a fővárosban összpontosul legalábbis részben - a hazai lelkészképzés is. Nemcsak hogy most is az egyetem hittudományi kara melletti központi papneveldében gyűjtik össze az egész ország legjobb vagy legtöbbet ígérő római és görög katolikus kispapjait, de korunkban már szükségképpen ugyancsak Budapesten működik a tanítórendek közül a ciszterciek (1887-től), a premontreiek (1894-től) s a piaristák (1895-től) az egyetemhez kapcsolt paptanárképzése éppúgy, mint a reformátusok még az abszolutizmusban alapított teológiai akadémiája (1853) és az országos rabbiképző (1877). A növekvő szakmai és tudományos igények jegyében a tanszabadság és a rendszeres tanárképzés igényeinek összeegyeztetésére a bölcsészkar mellett létrehozzák az Országos Középiskolai Tanárképző Intézetet, melyet 1872-ben gyakorló gimnáziummal egészítenek ki; 1895-ben, tanárjelöltek legmagasabb színvonalú kiképzésére, ugyancsak Budapesten nyílik meg a szintén a Tanárképzőhöz csatolt Eötvös Kollégium. Elsősorban egyetemei és főiskolái révén Budapest Magyarország növekvő létszámú és egyre differenciálódó, az ország életének egyre több és egyre többféle irányító pozícióját betölteni vagy legalábbis a hozzájuk kapcsolódó feladatokat ellátni képes értelmiségi elitjének számára a fiatalkor egyik meghatározó, egész életútját befolyásoló élményévé és az ország bármely szögletébe kerülve magával vitt és tovább képviselt magatartásmodelljévé is válik. Már csak azért is nagy hatókörrel, mert az egyetemi hallgatóság mintegy 80 —85%-ában vidékiekből áll. Ara ha e korban elsősorban még természetszerűleg az egyetemek és általában az egyes oktatási ágak legmagasabb fokú intézményei foglalkoznak az illető tudományos terület^kutatásával - egyes rendkívüli, és az egyetemek vagy a közgyűjtemények szervezetében biztosíthatónál már nagyobb apparátust igénylő, elsősorban gyakorlati, a tudományok eredményeit alkalmazó kutatásokra az állam már korán külön intézeteket is létrehív, s őket éppen az államélet vagy a gazdaság központi funkcióihoz való szoros kapcsolódásuk révén ugyancsak a fővárosba telepíti. így jön létre a városegyesítést közvetlen megelőzően, már 1869-ben a Földtani Intézet az államterület geológiai viszonyainak felmérésére; és 1870-ben a kilencvenes évek elejéig egy Lovas (a mai Sziklai Sándor) úti villában a sokáig igen szegényes körülmények között, mindössze három szakemberrel dolgozó Meteorológiai Intézet. Ám az Intézet 1890-ig is már a meteorológiai megfigyelőállomások országosan kiterjedő hálózatát kezdi meg kiépíteni, 1890-től kezdve pedig tíz év alatt a megfigyelőállomások számát több mint megháromszorozó, nagyszemélyzetű tudományos intéz- 246 A Tudományegyetem új központi épülete az mennyé fog válni. Egyetem téren (Baumgarten — Herzog — Knötgen) A kutatóintézetek