Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

járóságoknak már mindegyikében egy-egy, esetleg két tisztiorvos is működik az egészségügyi adminisztráció ellátása végett, valamint kerületi orvos a szegény betegek gyógyítására és a halottkémlelésre. Ők végzik a himlőoltást is, míg a kerületi szülésznők ingyen állnak a szegénysorsú nők segítségére. Korszakunk végén már 16 tiszti- és 22 kerületi orvos, 19 szülésznő, valamint az élelmiszerhigiénia szempontjából rendkívül fontos közegészségügyi szerepet játszó 43 állatorvos működik a főváros szolgálatában. Még nagyobb fejlődést mutat azonban Budapest egészségügyi intézményhálózatának alakulása. A főváros területén az állam az éppen korszakunkban roppant költséggel kiépülő egyetemi klinikákon kívül csak a két nagy, ám az egész országra illetékes elmegyógyintézetet tartja fenn: a még az ötvenes években épült lipótmezeit és az 1884-ben alapított angyalföldit; a két nagy katonai kórháznak nincs szerepe a főváros egészségügyi ellátásában. A nagy közkórházak a főváros kezén vannak; állandó fejlesztésük során a Rókus és Budán a Szent János Kórház bővítésén túl 1886-tól működik a Szent István, 1893-tól a már említett Szent László Kórház. Bennük, valamint az óbudai Margit és az Erzsébet szegényházi kórházakban, 1896 végén 45 épületben, 3113 beteg számára van férőhely, 90 orvossal és közel 400 ápolóval. Ennek megfelelően a főváros közkórházainak 1874-ben még csak 20 ezer főnyi évi betegforgalma 1896-ig megkétszereződik. De hogy emögött az egy személyre jutó ápolási idő megnövekedése is ott áll, látjuk abból, hogy az ápolási napok számának 1887 és 1896 között félmillióról 910 ezerre emelkedő csaknem megkétszereződése mindössze már csak tíz évet igényel. Mindehhez járulnak még a betegellátás szempontjából elsősorban ugyancsak a főváros lakosságát szolgáló klinikák és a túlnyomé) többségükben ugyancsak korszakunkban létrejött egyleti, alapítványi (pl. Vörös Kereszt, Kereskedelmi Betegápoló Egylet, Szegénygyermek Kórház Egylet, Fehérkereszt Egylet), felekezeti kórházak (szám szerint 9), valamint a 23 különböző, igen differenciálódott igényeket is kielégíteni képes magánszanatórium (utóbbiak elsősorban a jobbmódú vagy éppen gazdag emberek számára). De hogy éppen a lakosság nagy és rohamosan növekvő tömegeinek orvosi ellátása még így is nehéz feladat, jól látszik azokból az igényekből, melyeknek kielégítésére — ugyancsak a főváros költségén — a millennium évében már ott magasodnak a Kissvábhegy oldalában a valamennyinél hatalmasabb új Szent János Kórház falai. Ezt az egészségügyi intézményhálózatot egészíti ki, ugyancsak a főváros kezelésében, a már említett Fertőtlenítő Intézeten kívül az 1890-ben létesített Bakteriológiai Intézet az ivóvíz, 200. Az Erzsébet Kórház — a inai Sportkórház — telepe a Győri úton az 1890-es években (Hauszmann Alajos)