Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

153. Az egykori Iparcsarnok a Városligetben, a magyar ipar 1885. évi nagy seregszemléjének, az Országos Kiállításnak központjában. Nádler Róbert olajfestménye és Építész Egylet egy munkálata. Nincs túlzás a szavakban. De Magyarország vonatkozásában igazságuk még inkább kétségtelen: Budapest a millennium évére Magyarországnak valóban, nemcsak aránylagosan, hanem abszolút mértékkel mérve is leghatalmasabb ipari városává növekedett.4 5. KISIPAR, KISKERESKEDELEM, SZOLGÁLTATÁS A kézműiparnak — melyet általában kisüzemi formája miatt bizonyos kivételektől eltekintve A kisipar azonosíthatunk a kisiparral, s melyet 1872-ben éppen a céhrendszer megszüntetésével megnyíló átalakulása nagy átalakulásának küszöbén hagytunk el teljes átalakulása a millenniumig sem fejeződött be, sőt korszakunkban problémái bizonyos szempontból egyre inkább meg is sokasodtak. E problémák központjában a kisiparral, de az egyes kisiparossal szemben is egyre erősödő, élesedő verseny állt. Versenyez a kisiparossal az erősödő, nagy tömegben, gyorsan és így olcsóbban termelni képes gyáripar, de versenyez a nem, vagy gazdaságosan nem gépesíthető iparágakban a manufaktúra is, melyet az iparszabadság révén az ipari tevékenységbe korlátozás nélkül beengedett tőke most nagy energiával kezd megszervezni — és egyre kíméletlenebbül versenyeznek vele saját kisiparos társai is. Hiszen az ipar gyakorlását, az önállósulást az iparszabadság bevezetése ugyancsak teljesen szabaddá téve, hirtelen roppantul megnövekedett az önálló vagy legalábbis önállósulni akaró és ennek érdekében minden eszközt megragadni kész egzisztenciák száma is. A verseny élezéséhez ezek mellett egyre erősebben járult hozzá a közlekedési hálózat gyors ütemű kiépítése, mely a versenytársak körét hallatlanul kiszélesítette, még erősebben vonva be abba az osztrák gyárakat, cseh manufaktúrákat egyaránt. Természetes, hogy az ebből előálló problémák különös erővel jelentkeztek Budapesten, mely részint a hazai közlekedési hálózat központjaként első és legfőbb hazai állomása volt a külföldi cégek ügynökeinek, képviselőinek, s központja a Magyarországra irányuló ipari behozatalnak — másrészt nagy és sokrétű, differenciált igényű népessége folytán az ország oly sok vállalkozó szellemű kisiparosa számára a gyors érvényesülést ígérő, vagy legalább szerény, de biztos megélhetést nyújtani képes végső célpontot jelentette.