Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

lebonyolítására alakult, egyes budapesti nagybankok alapításában; a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálog Bankját a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bank alapította 1892-ben. 1890-től kezdve ugyanis megnőtt a budapesti takarékpénztárak száma is. A négy nagy múltú takarék: a Pesti Hazai, a MOKTAR, az 1872-ben még önálló Budai Takarékot beolvasztó Egyesült Budapest Fővárosi Takarékpénztár és az Óbudai Takarék mellett ezekben az években sorra alakul meg a Magyar Altalános Takarékpénztár, a Belvárosi, a Lipótvárosi, a Terézvárosi, az Erzsébetvárosi, a VIII - IX - X. kerületi és a Kőbányai Takarékpénztár - mintha (jeleként a kispolgár újból létrejött szerény felhalmozásának) ismét a hetvenes évek térnének vissza, mikor a már korábban idézett rosszmájú megjegyzés szerint hovatovább Pest minden utcájának, sőt nagyobb házának is külön takarékpénztára lesz. Mert ha Budapest bankjainak részvénytőkéje 1894-re már eléri a 66 millió forintot, takarékpénztáraié is megközelíti a 18 milliót. Az itt felsorolt alapítások révén korszakunk végére, 1896-ra Budapesten már 17 bank, 10 takarék és (kizárólag a kisemberek apró hiteligényeinek kielégítésére) 37 hitelszövetkezet működik. A városegyesítés éveiben számuk 14, illetve 7, illetve 3 volt — 1880-ban, a fellendülés kezdetén 11, 5, 20. A hitelszövetkezetektől eltekintve nem is annyira 1873-hoz, mint inkább 1880-hoz képest valóban jelentős a változás. Igazi méreteit azonban csak akkor látjuk, ha e mennyiségi változás mellett Budapest hitelügyének a funkciókban is megindult minőségi változását is figyelembe vesszük és azt, hogy 1896 17 bankja közül már csak 6, a 10 takarék közül pedig csak 4 megy vissza a városegyesítést megelőző időkre; a többi az azóta eltelt idők alkotása. Budapest a Ami azonban legalábbis alapjaiban mégsem változik, sőt a fentiek révén még inkább erősö^éie^hTzai az Budapestnek

a magyar hitelügyben betöltött vezető szerepe. A kilencvenes évek hitelügyéhen közepén éppúgy, mint 1880-ban és 1873-ban változatlanul — sőt egyes üzletágakban erősen növekvő mértékben is — Budapest az ország legjelentősebb hitel- és pénzpiaca. Hitelintézeteinek részvételét a magyarországi hitelügyben — a fejlődés mennyiségi elemeként - jól bizonyítja a következő táblázat: A bankók és takarékpénztárak számának alakulása és főbb üzletéigainak eredményei 1880-1894 1880 1894 MagyarBudapest MagyarBudapest ország ország 1000 frt 1000 frt % 1000 frt 1000 frt 1 % Részvénytőke 52 442 30 306 57,78 126 646 84 020 66,34 Takarékbetétek 294 843 84 882 28,78 639 211 223 986 35,04 Váltótárca 145 146 38 800 26,73 366 005 109 061 29,79 Jelzálogkölcsön 111 175 34 494 31,02 309 647 172 900 55,83 Értékpapírbirtok 75 759 47 128 62,20 92 963 62 521 67,25 Hitelintézetek száma bankok 108 11 10,18 243 14 5,76 t akarékpén zt árak 318 5 1,57 559 9 1,61 A táblázat nemcsak azt mutatja egyértelműen, hogy Budapest hitelintézetei a magyarországi hitelintézetek által ellátott legfontosabb üzletágakban korszakunkon át végig milyen jelentős és növekvő szerepet játszottak, hanem azt is, hogy ennek során az intézetek számát illetőleg (14 év alatt 3,75-ről 2,86 %-ra) csökkenő részesedésük a részvény tőke arányainak alakulásával (58-ról 66%-ra) ellentétes irányban változott. Olyan körülmény ez, mely megmutatja Budapest hitelügyének döntő szerepét a monopóliumok előfeltételét alkotó, Magyarországon most kibontakozó tőkekoncentrációban is. A kép még világosabb lesz akkor, ha megtudjuk, hogy egyes üzletágakban egyes budapesti intézetek már kifejezetten uralkodó pozícióra tettek szert: így a jelzálogkölcsönben a Jelzáloghitelbank, a Kereskedelmi Bank és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár (összesen 126 millió forinttal) — a váltóleszámítolásban a Kereskedelmi Bank, a Hitelbank, a Pesti Hazai, az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár és a MOKTÁR (váltótárcájuk összesen 76 millió forint). Az értékpapírokra adott előlegeket illetőleg a Kereskedelmi Bank és a Leszámítoló Bank, a takarékok közül az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár összesen 45 millió forinttal érdekeltek. A budapesti nagy hitelintézetek ilyen súlyát csak növelik az afféle törvényes intézkedések, mint pl. az 1889. évi XXVI. tc.-ben foglaltak, melyek a szabályozási és talajjavítási kölcsönök adómentességét kiterjesztik mindazon jelzáloglevelekre, melyeket jelzálogüzlettel foglalkozó, legalább másfél millió forint külön biztosítéki alappal rendelkező intézetek bocsátanak ki.