Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

135. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár közgyűlési terme 1890-ben — leleplezve alapelveinek és működésének még az 1873 előtti szédelgésekre emlékeztető részleteit — 1883-ra meg is szűnt. Mindebben a fellendülésben a külföldi tőke jelentőségét jól mutatja, bogy az ötödik, 1879-ből ugyancsak megmaradt budapesti bank, az Első Magyar Iparbank, külföldi tőke hiányában csak belső felhalmozásra támaszkodhatva, másfél milliós alaptőkéjének ötszörösére való emelését már csak korszakunk végére tudta végrehajtani. Az ugyancsak már 1879-ben is meglevő Lipótvárosi Bank és a Pest-Budai Iparbank 1884. évi fúziójából keletkezett Budapesti Bankegyesület pedig hasonlóképpen csak 1893-ra lesz képes félmilliós alaptőkéjének 3 millióra történő emelésére. Életképesnek bizonyulván, 1894-re már ez a bank is megtalálja külföldi támaszát: ez évben a Sugárút egyik finanszírozójaként már ismert német Erlanger Bankház érdekkörébe kerülve, 12 millió forintra emeli alaptőkéjét. Az 1880-as évekre így még jellemző, meglehetősen óvatos, lehetőleg a régi vállalkozások keretei között maradó, a hitelintézeti tartaléktőkéket gondosan gyarapító fejlődési szakasz után, 1890-től ugyanis egyszerre rohamos gyorsasággal országszerte is, de Budapesten is megindul az új bankok és főleg a takarékpénztárak alapítása. Olyan, általánosságban a nyolcvanas évek legvégétől meginduló újabb fejlődési szakasznak jelentős eleme ez, melyben már része van a belső piac gyorsabb ütemű bővülésének éppúgy, mint az államháztartás konszolidálódásának és annak, hogy — last but not least — immár talán a fentiektől is bátorítva a kibontakozó német finánctőke is egyre nagyobb, sőt olykor már az osztrákoktól is független érdeklődést tanúsít a magyarországi tőkekivitel iránt. É tőkekivitelnek — amennyiben nem közvetlen ipari befektetésekről van szó — közvetítésére immár magától értetődően, a szükséghez képest további budapesti bankok bevonása, majd éppenséggel alapítása most már a legmegfelelőbb út. A Budapesti Bankegyesület az Erlanger Bankház érdekkörébe történt bevonásán túl (ez a német bank vesz részt különben, a Kereskedelmi Bankkal együtt, a Helyi Érdekű Vasutak Bankja Rt. 1892-ben történő alapításában is), a Deutsche Bank és a Wiener Bankverein már 1890-ben megalapítja a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bankot, az osztrák tőke részéről a nagy múltú Niederösterreichische Escompt Gesellschaft pedig a Pesti Hazai Takarékpénztárral együttműködve 1895-ben a Hazai Bankot hozza létre. Korszakunkon túl, 1897-ben, de még ehhez az alapítási hullámhoz tartozva, alakul meg ugyancsak idegen tőkének, a bécsi Union Banknak közreműködésével a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank, valamint a Jelzálog Hitelbank által alapított Magyar Agrár- és Járadék Bank is. A fejlődés kibontakozását nem kevésbé jól érzékelteti az, hogy az említettek mellett ugyancsak most alakuló többi bank közül már nem egy egyes üzletágak általában (vagy egyes bankokon belüli) nagyméretű vagy immár különleges teendőket igénylő megnövekedésének, vagy éppen a budapesti hitelügy bizonyos vonatkozásokbajt már feltétlenül szükséges belső koordinációjának köszönheti létrejöttét. így pl. a Központi Váltóüzleti Rt. (1890-től) vagy a Hermes Rt. (1894-től), kizárólag, ill. főleg váltóügyletekkel foglalkozik, és mint egyes budapesti nagybankok, illetve takarékpénztárak alapításai, így inkább alapítóik fiókjaiként tekinthetők. A Budapesti Giró- és Pénztáregylet a bpdapesti értéktőzsdén kötött üzletek kizárólag budapesti cégek közötti