Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

128. Telefonközpont a mai Paulay Kde utcában 1897-ben A városnak ez a hírközpont-jellege csak tovább erősödik azáltal, hogy az 1881 óta meglevő és folyton bővülő helyi vonatkozásban még később említendő telefonhálózata 1890-ben először Béccsel kerül kapcsolatba, majd 1893 —94-ben az első hazai interurbán telefonhálózatnak is részévé válik. Ez az eddig az időpontig már 35 magyarországi városban létrejött helyi telefonhálózatok közül kilencet hozott kapcsolatba Budapesttel és Béccsel: a pozsonyit, a győrit, a szegedit, a temesvárit, a kecskemétit, a komáromit, a sopronit, a szabadkait és a székesfehérvárit. 1895-ben Magyarország 36 városának 7102 telefonelőfizetőjéből 3476 személy, közel a fele Budapesten lakik, köztük 40 interurbán előfizető. Bécsben ugyanekkor 7779 állomás van, Prágában azonban csak 1600 de hogy európai viszonylatban még Bécs telefonviszonyai is milyen szegényesek, az abból látszik, hogy Berlinben ekkor már közel 27 ezer, Hamburgban 10 ezer az előfizetők száma. Budapest telefonelőfizetőinek száma ekkor kb. Drezdáéval egyenlő. Korszakunkban tehát Budapest a közlekedés és az immár minőségileg új elemként belépő hírközlés egész területén minden vonatkozásban hatalmas lépést tesz előre. Hatalmas karjai, a vasutak egyre több ágban szétágazva, immár az egész országot összefogják és hozzávezetik; távíró- és távbeszélő-vezetékein (melyek a Váci utcai főposta tetőzetének különleges állványzatában futnak össze) az állatni és a kereskedelmi központ szava órák alatt az ország legtávolabbi helységébe is eljut. A kor, a kelet-európai kibontakozó ipari forradalom közlekedési és hírközlési eszközei továbbra is és egyre hatékonyabban a város befolyásának fenntartását és megerősítését szolgálják az ország felett - - bár a befolyás valódi erejét, legalábbis ennek alapját, a város kétségtelenül nagymértékben ezekre az eszközökre is támaszkodó, ezeket is igénybe vevő s ezeknek révén is növekvő gazdasága adja meg.1 2. A KERESKEDELEM KÖZPONTJA A Budapesten összpontosuló magyarországi vasúti hálózat kiterjedésének és az általa biztosított közlekedési kapcsolatok körének korszakunkban ilyen roppant megnövekedése, s még inkább a fővasúti hálózat állami megváltása ugyanúgy, mint korszakunk végére egy sajátosan magyar állami érdekeltségű hajózási vállalat, a MFTR alapítása, s mindennek következtében a szállítási tarifák lehetségessé vált országosan egységes, a hazai gazdasági élet szempontjainak s igényeinek megfelelő rendezése, természetszerűen rendkívüli jelentőséggel bírt Budapest gazdaságának fejlődése szempontjából is. Nemcsak egyszerűen azért, mert Budapest e közlekedési hálózatnak a központjában feküdt, hanem elsősorban annak következtében, hogy — alapjában persze ugyancsak ilyetén helyzete folytán a város már az előző korszak végére központjává lőn az egész magyarországi gazdasági életnek is, gyors és érzékeny kapcsolatban annak bármilyen irányú alakulásával; a közlekedési hálózat kiterjedése, megerősödése így a város gazdasági életében sokszorosan érezhetővé válik.