Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

117. A Sugárút %— a'mai Népköztársaság útja — tervezése — ahogy a karikaturista látja: Tisza Lajos közmunka- és közlekedésügyi miniszter és államtitkárja, gróf Szapáry Gyula. Jankó János rajza téve a Gellérthegy alatt tervezett kikötőt stb. — és 1871 augusztusában megkötik a szerződést a Bécsi Altalános Építőtársulattal, mely a munkát szeptemberben meg is indítja. Bár már a következő korszakban fejezik be, mégis itt kell megemlíteni: e szabályozási munkákat ezek után (az 1870. évi javaslathoz képest időközben 420 ezer forinttal megemelt költségvetést végül 46 ezer forinttal lépve túl) 1876 végére be is fejezik; ez idő alatt 17 400 m hosszú gátat emeltek. Ezáltal a folyótól kb. 2 millió m2 területet hódítottak el, melyet mintegy 2 millió m3, jórészt a Dunából kikotort földdel töltöttek fel. Az így nyert területnek közel a felét, 974 500 m2-t a munka végén máris parcellázni lehetett; csak az így nyert 94 házhely értéke elérte a 4 millió forintot. A gátak oldalain 4301 m hosszúságban épültek rakpartok, közel 100 ezer m2 rakterülettel. Ekkor épült ki, a meglevők folytatásaképpen, a pesti oldalon a Margithídig felfelé, ill. délre a Vámházig érő, Budán a mai Bem és a Gellért rakpart. A város árvízvédelmének megteremtése és a kereskedelmi kikötő kialakításának előfeltételei ezzel - figyelembe véve a kor technikai színvonalát — valóban bámulatos gyorsasággal és technikailag kiváló minőségben létrejöttek. Ugyancsak 1871 folyamán megindítják a kisajátítási eljárást a Sugárút megépítéséhez szükséges ingatlanokon.-80 ingatlan esetében már előzőleg kiegyezkednek, a többire megindítják az eljárást, később ezeknek jó részét is sikerül egyezséggel megszerezni, csupán 54 telek esetén kerül sor a kártalanítás bírói megállapítására. Ugyanakkor felszólítják Yblt és Linzbauert, később más jeles építészeket is, készítsék el az útvonal egyes épületeinek tervvázlatait-1872 januárjában azután megtalálják azt a céget is, mely hajlandó az útvonal kiépítését elvállalni. A pénzügyi megoldás szerint a Közmunkatanács kisajátítási áron eladja a vállalatnak a háztelkek céljára már kisajátított sugárúti ingatlanokat, és 1 millió 38 ezer forintot fizet magáért az útépítésért. Ennek fejében viszont a vállalkozók öt év alatt kiépítik a teljes útvonalat és tíz év alatt a mellékutcákat is; a házak ily módon természetszerűen az ő tulajdonukba kerülnek, és ők fogják azt tovább értékesíteni. Ez a vállalat a hatalmas Franco — Magyar Bank, a báró Erlanger-féle német bankház és az általuk közösen alapítandó Magyar Municipiális Hitelintézet Rt. által finanszírozott Sugárúti építő vállalat. A szerződés aláírásakor, március 9-én azonban a vállalat kiköti, hogy rendkívüli pénzválság vagy az építőanyag rendkívüli drágulása esetén határidői két évvel meghosszabbíthatók. 1872 ezután az út kiépítésónok műszaki-technikai előfeltételeit kezdi megteremteni: elkészülnek a közművesítés tervei és nagyjából a Nagymező utca vonalától kifelé megindulnak bizonyos munkálatok - a területet építkezésre alkalmassá teendők. 1872. augusztus 1-ón megkezdődik az első régi ház lerombolása. Az év végéig megjelennek az első új házak alapjai is. 1873 folyamán minden telek átíratott a Közmunkatanács nevére, az útvonalat a Gyár (a mai Jókai) utcától a Városligetig megnyitották, és további mintegy 56 ezer m3-nyi földdel teljesen fel is töltötték. Ugyanezen a szakaszon további 36 régi házat lebontottak, felépült újabb három nagy palota és az Oktogon négy oldalának négy bérháza. A városegyesítés hivatalos születésnapjával közel egyidejűleg, novemberben azonban a társulat, már hivatkozással a néhány hónapja kitört gazdasági válságra, határidejének kétévi meghosszabbítását kéri. A lendület azonban ekkor sem akad el még: 1871. július 10-én az országgyűlés már szentesíti az ez évi XLII. tc-t is, mely „a Pestvárosi Nagykörútról a Három Bárány (ma Rudas László) utcai kiágazással és ezen az 1870. X. tc. folytán nyitandó közlekedési úton emelendő építkezések adómentességéről" intézkedik. Ez már a mai Nagykörút megvalósításának első lépcsője; itt egyelőre csak 900 ezer forint kölcsönt biztosítanak a szabályozási vonalba eső telkek kisajátításához, a kisajátítási költségek 1/4 részét viszont azoknak kell vállalniuk, akiknek házai homlokzatukkal erre az útvonalra esnek. Az útvonal kiépülését jelentős adókedvezményekkei akarják gyor-