Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

sítani: akik tíz éven belül lakhatóra felépítenek egy 16 m magas házat, 15 évre teljes adómentességet, további 15 évre pedig jelentős kedvezményt kapnak. A Nagykörút munkálatai egy évvel később indultak el, de előrehaladásuk várható üteme iránt a kormány maga sem táplált vérmes reményeket. Nyilván már csak azért sem erőltette, hogy a kiépítést valamely nagy magánvállalkozó vegye át. Még maga a kijelölt nyomvonal sem volt szabaddá téve ám 1872-ben már három két- és öt háromemeletes ház építésére adtak engedélyt: ebből öt fel is épült. 1873-ra már újabb 10—15 épülettel számoltak, mikor a krach több évre szinte teljesen megállította a Körút továbbépítését. Az Osztrák Államvasút Társaság pályaudvara, a Nyugati pályaudvar és a Király (a mai Majakovszkij) utca között az útvonal emellett még nem is volt megnyitva, és az építkezési kedv így a krach nélkül is lecsökkent. 1873. január elején szerződés jött létre a Közmunkatanács, az államvasút és Pest város között a Lipót- és a Terézváros összeköttetésének a pályaudvar sínhálózata felett a Ferdinánd(ma Élmunkás) híd, ill. az Aréna (maDózsa György) úti aluljáró megépítésével történő biztosítására. Ez arra utal, hogy az illetékesek maguk sem bíztak a Körút gyors megnyitásában, és ezért így gondoskodtak a két szomszédos kerület egyelőre részben mellékutcákon át lehetséges összeköttetésének megteremtéséről. 118. Feszi Frigyes egyik terve a Sugárút építészeti kialakítására 119. A Sugárút elsők között elkészült épületei a mai Jókai tér és Eötvös utca közötti szakaszon