Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

magyarosodás bizonyítéka), hogy mindez a fellendülés csak kevéssé érezhető a német nyelvű sajtóban: a sajátlagosan hazai tájékoztatást adó német nvelvű politikai lapokon (1859-ben 3 lap 7000, 1863-ban 6 lap 9000 előfizetővel) s 1 — 1 vallási, tanügyi és 4 művészeti, ill. divatlapon kívül Pesten nincs is több német orgánum. Persze nem szabad elfelejteni, hogy a városok német lakossága számára ott állt a hatalmas német nyelvterület gazdagon differenciált sajtója; a Stuttgartban megjelenő Über Land und Meernek pl. csak Pest-Budán mintegy 1000 előfizetője van: jellemzően az emelkedő kispolgár ízlésére, főleg az iparosok és kereskedők között. Nem kevésbé jellemző azonban, hogy az 1860-as években a magyarországi nemzetiségi sajté) egy részének és az általa kifejezett politikai vagy kulturális törekvéseknek is már Pest-Buda lesz a központja. Nemcsak anyagitechnikai probléma: a sok és — ami e szerény anyagi bázisú lapok szempontjából fontos - olcsó nyomda hatását kell ebben meglátni, hanem azt is, hogy a nemzetiségek körében éppen itt Pesten alakultak meg olyan kisebb körök, melyek a hatvanas évek Pest központú, a polgárosodás igényével is összefüggő magyar nemzeti mozgalmainak törekvéseitől a nemzetiségi problémák jobb megoldását is várták. így jellemző pl. az ún. ,,újszlovák iskola" íróinak és publicistáinak Pest-Budán való tömörülése lapjuk, a Pest'budinske Vedomosti körül. A pest-budai sajtó egyetlen esztendejének áttekintése a hatvanas évek elejéről jellegzetesen mutatja meg egyrészt a sajtó valóban erős politikai és tematikai differenciálódását, mely igen jelentős részében közvetlenül maguknak a városoknak társadalmi bázisán jött létre — másrészt azt, hogy a majd minden ágazatában, már csak újdonságánál fogva is oly nagy hatással terjedő modern pozitív ismeretanyag terjesztésében, mely olyan nagy szerepet játszott az ország egyre szélesebb társadalmi rétegeinek kulturális felemelkedésében, e sajtónak milyen jelentős szerep jutott - s végül, hogy e pest-budai sajtó a kor hazai művelődésének milyen számos jelentős szereplője számára biztosított foglalkoztatást és minden eddiginél még szélesebb nyilvánosságot. Nem csodálható ezek után, hogv ezek — és a korszakunk végéig még megjelenendő pest-budai sajtóorgánumok - között vannak Magyarország minden szempontból vezető, legelterjedtebb és legszínvonalasabb orgánumai is, melyek közül nem egy (és éppen a valóban legjelentősebbek) már címében is jelzi fővárosi voltát. Mert a Pesti Napló politikai vezető szerepét csak 67 után kényszerül megosztani más, de ugyancsak Pesten szerkesztett és kiadott politikai lapokkal; a Pester Lloyd korszakunkon végig az ország I 1 1. Az Athenaeum kiadóvállalat 1869-ben: a szedő- és ,,gőzsajtó-gép"-terem, a nyomda irodája, az expedíció ós a könyvraktár