Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

85. „Gründoló" arisztokraták és pesti nagypolgárok: az Első Magyar Általános Biztosító Társaság alapítása 1857-ben. Benczúr Gyula olajfestménye. Balról jobbra: Jellinek Mór, Harkányi Frigyes, Karácsonyi László, gr. Apponyi György ' (ül), ismeretlen, ismeretlen, gr. Károlyi György (ül), Tóth Lőrinc, Szögyónyi László (ül), Szitányi Izidor, gr. Dessewffy Emil (ül), Zsivora György az alapító okirattal, ismeretlen (ül), Török István, Deák Ferenc (ül), br. Eötvös József, Gottesmann Miklós, Manno István, Perger István (ül), Fröhlich Frigyes (ül), Somsich [Pál, br. Sennyei Pál (ül), Nádossy István, Ürményi József, Lévay Henrik, ismeretlen, ismeretlen, Ullmann Károly annak, hogy e kapitalista átalakulás és Pest-Buda felemelkedése milyen, egymással minden vonatkozásban szorosan összefüggő komplexust alkotott. Persze nem kevésbé jellemző módon e komplexusban a pest-budai társadalom sajátos, országosan legpolgáribb útjára, éppen a városegyesítés éveire — minden helyi, nagypolgári funkciójának ellenére is — ez az arisztokrácia már kezd kiszorulni (vagy a kiegyezés után az országos politikai irányítást véve át, kezd kilépni) a város gazdasági életének és ezáltal politikájának irányításából is, hogy a városhoz fűződő érdekeinek védelmében közvetlen befolyását a továbbiakban már inkább csak a Közmunkatanácson keresztül érvényesíthesse. Ezeknek a meglehetősen eltérő indulású, csupán a város bizonyos funkciói által összefogott Az egységes elemeknek egységes vezetőréteggé való összeolvadása persze ekkor még csak indulóban van, s nagypolgárság így egységük is természetesen elsősorban ott figyelhető meg, ahol legnyersebb érdekeik találkezdetei koznak. A rétegek közötti családi kapcsolatok még ritkák: a Szitányiak ugyan ekkorra már megkezdték összeházasodásukat a megyei dzsentrivel (jellemző módon az abszolutizmus első pesti kerületi főnökének, Szent-Iványnak családjával); a vaskereskedő Wurm leányát is, éppen a hatvanas évek elején, Széchenyi István Ödön nevű fia (a budai sikló és a pest-budai tűzoltóság szervezője) veszi el; a gazdag szeszgyáros Gschwindt a pesti görögök egyik tekintélyes családjából, a Sacelláryakból nősül. A házasságok szálai azonban ekkor egyelőre még sokkal inkább csak a rétegeken belül szövődnek. Az érdekkapcsolatok legláthatóbb kifejezései így az alakuló részvénytársaságok igazgatóságai lesznek, ahol grófok, magas állami funkcionáriusok, régi görög kereskedők s más, még a reformkorig visszatekintő nagytőkések ülnek egymás mellett - úgy, ahogyan azt művészileg is magas fokon ábrázolva Benczúrnak az Első Magyar Általános Biztosító Társaság 1857. évi megalakulását bemutató nagy vászna állítja elénk. Persze az ilyen teljes, valamennyi érdekeltet egyesítő alkalom még ritka, főleg az arisztokrácia kapcsolataiban. A társadalmi érintkezést szolgáló egyesületek még ebben a szférában is elég mereven a hagyományos kategóriák szerint válnak el egymástól. A Nemzeti Kaszinó, mely ezekben az években költözik át a Cziráky János gróftól vett Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcai palotába, az arisztokráciáé; tagsági díja évi 100 forint, de vendégeket három-négy napra bármely tag is bevezethet. A Lloyd Társulat a tekintélyes és főleg terménykereskedőket, az igazi pesti nagypolgárságot fogja össze a Lloyd palotában berendezett kényelmes, pompás helyiségeiben. Nem messzire tőle, a Mérleg utcában a városegyesítés éveire alakul meg a kézműáru-kereskedők a Lloydból kivált Pesti Kereskedelmi Csarnoka: megfelelően a kézműáru-branche némileg szerényebb szerepének, itt már erős a középpolgárság is. 15 225