Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848
környékén sem épültek. Az egyetlen új épület a határban a falu és a Gartenberg (Kerti-hegy) között levő vadászház (Jägerhaus) volt. A Pesttel határos falvak helyzetének alakulása — a népesség számának és a házak számának Népességnövekedését tekintve — a XIX. század első felében a Budával határos falvak helyzetétől f 2am Fe f l eltérő volt. Buda környéke lakosságának a száma ez idő alatt több mint a kétszeresére emelkedett, és az 1840-es években már megközelítette a Pest környéki helységek együttes lakosságának számát. Pest környékén nem volt olyan helység, mint Promontor vagy Tétény, amelynek a lakossága több mint a kétszeresére emelkedett volna, s jóllehet pusztán is telepedtek le lakosok, a lélekszám növekedésének a mértéke a budai oldal 136 százalékával szemben csupán 58 százalékos volt. A Pest körüli helységekben a lakosságszám 1787—1846 között a következőképpen alakult: 72 1787 1816 1826 1836 1846 Palota 892 1125 1404 1623 1822 Káp o s z t á sm egy er — 16 49 79 82 Újpest — — — — 555 Cinkota 861 914 947 823 988 Szentmihálv — — 49 59 54 Keresztúr 1023 924 1460 1757 1736 Csaba 726 838 979 1100 1103 Soroksár 2738 3283 3507 3704 4154 Szentlőrinc — 307 295 154 118 Gubacs — 30 16 57 62 Az az általában egyenletes fejlődés, amely a pesti oldal falvai lakosságszámának növekedésében mutatkozik, érvényesült a házak számának növekedésénél is. Míg a budai oldal falvaiban az 1780-as években egy házra 5 lakó jutott, s a pesti oldalon 6,1, addig az 1840-es években a budai oldalon már 8,2, a pestin csupán 7,1. Tehát a lakosságszám növekedésével a házak számának növekedése sokkal inkább összhangban volt itt, mint a Duna jobb partján. A házak számának alakulása a Pest környéki helységekben 1787—1846 között a következő volt: 1787 1804 1816 1826 1836 1846 Palota 136 179 180 203 204 284 Újpest — — — — 39 Cinkota 115 113 117 122 134 157 Szentmihály — — — — 4 Keresztúr 169 178 171 190 188 228 Csaba 126 146 133 142 147 160 Soroksár 437 455 458 541 563 590 Szentlőrinc — — — — — 11 Gubacs — — — — 1 A Pest környéki házak szcima Bár az összeírások, amelyeknek alapján a házak száma megállapítható, nem tartalmazzák pontosan a pusztákon épült lakóházak számát (miként a budai összeírásokban sem szerepeltek a kistétényi házak adatai), a települések fejlődése mértékének a meghatározását lehetővé teszik, s utalnak arra, hogy a települések növekedése a pesti oldalon általánosan nagyobb volt, mint a budain. 73 Különösen erőteljes volt a település fejlődése Palotán, ahol nemcsak a régi pusztákon (Ká- Palota posztásmegyeren és Szentmihály on) keletkezett jelentősebb település, hanem az 1830-as években ennek a falunak a területén létesítettek egy új helységet is, s ugyanakkor a falu házainak a száma is több mint a kétszeresére növekedett. A házak számának növekedése a beltelek kiterjedését, a telkek aprózódását és új utcák keletkezését eredményezte. Terjeszkedési lehetőség elsősorban a mai Dózsa György úttól nyugat felé volt: ekkor alakult ki itt a mai Pozsonyi út, Énekes utca, Kajár utca és Szövetség utca vonala, de terjeszkedett a falu délfelé is, a mai Kazinczy utca és a Czabán Samu tér között, ahol ekkor a mai Magyar utca, Petőfi utca és Kisfaludy utca vonala épült be. A falu mellett, a Szilas-patak partján, a mai Horváth Mihály utcában és Gubó utcában épült fel a XIX. század elején egy posztógyár, amely a falu helyrajzi alakulására ugyan nem volt hatással, a falu növekedésére annál inkább. (131. kép.) A palotai határban is történtek változások a XIX. század első felében. Amikor a Károlyi Káposztásgrófok 1808-ban megvásárolták a fóti uradalmat, amelyhez Palota is tartozott, a káposztásme- ™yy er > - • I'Stl'ftfl/lf'fJlJ gyeri pusztán, a mai Baross utca végén, a mai Megyeri temető helyén majorságot építettek. 1830-ban pedig a mai Attila utca, Fóti út, Váci út és Táncsics Mihály utca közötti területet
