Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

.V.l*krjjiii«l«.:fl»armml«m1 ni'-llifil .Usrpf, /'!,,!,. .•/,„, A

,;//..•///.,/ Ami 100. A mai József nádor tér 1837-ben. Kőmetszet P. K. Vasquez térképsorozatáról ,,A Lipótváros építészeti tekintetben az összes városrészek előtt az első helyet érdemli meg: ez a város ékessége. Szabályos, széles utcái és tágas terei vannak. Házai általaiban két emelet magasak, szépen és szimmetrikusan építettek" — írta 1838-ban Jankovich Antal,

18 Jó-zsef nádor udvari orvosa. Ez a vélemény azonban esak változata azoknak az elragadtatottan dicsérő leírásoknak, amelyekkel a XIX. század első felében sűrűn megjelenő városismertetésekben találkozunk. A Lipótváros 1810 után Pest úri negyede lett, A legelőkelőbb a mai Münnich Ferenc utca volt: itt épültek fel sorban a mágnások palotái. A gazdag görög kereskedők a Színház tér (ma Vörösmarty tér), József nádor tér és az Új vásártér (ma Engels tér) környékén telepedtek le. (100. kép.) Kereskedők laktak a Két sas utcában és a Bálvány utcában (ma Október 6. és Guszev utca) is. Az 1830-as években már állott a Dorottya utca ós a Rakpiac (ma Roosevelt tér) palotasora is. (101. kép.) A tér déli lezárásaként 1828-ban épült a Lloyd-palota, a pesti polgári kereskedelmi testület székháza. Ettől kezdve innen irányították Pest kereskedelmi életét: a piac már nemcsak vásártér, hanem intézmény is volt. A Lipótváros helyrajzi szerkezetét s ennek alakulásált a Duna, az Uj vásártér és az Újépület határozta meg. E tényezők következménye a városrész sakktáblaszerű alaprajza, mely a maga rendszerességével megfelelt a kortársak modern város-igén vének. Az Újépület véglegesen csak 1814-ben készült el. A hatalmas épület, amelynek az udvara is nagyobb volt, mint az Új vásártér, elkészülése után a pattantyúsok (tüzérek) kaszárnyája lett. Az Újépülettől északra a XIX. század első felében lakótelepülés nem volt. Körülbelül a mai Kossuth Lajos tér északi részén épült fel az új császári Hajóhivatal, s vele szemben, a mai Nemzeti Galéria helyén a katonai társzekérraktár. A Hajóhivataltól északra, a Duna-parton, a mai Szalay utcától a Szent István körút vonaláig (a Balassi Bálint és a Néphadsereg utca között) felépültek az épületfa-kereskedők raktárai, a mai Körút vonalán túl pedig a hatalmas Ullmannféle dohányraktár. A Lipótvárosnak észak felé mesterséges lezárása nem volt (a várost körülvevő vonalárok csak a Váci-gátig, a mai Váci út vonaláig tartott). Az errefelé való terjeszkedésnek tehát tulajdonképpen határai nem voltak, legfeljebb a városközponttól — a XIX. század első felében már nemcsak a régi várostól, a Belvárostól, hanem az újonnan kialakult gazdasági, társadalmi és kulturális központtól — való távolság mértéke határozta meg a település északi határát, legalábbis egyelőre. Terézváros A külvárosok területén is jelentős helyrajzi változások történtek a XIX. század első felében. (102. kép.) A Terézvárosban négy-öt évtized alatt a házak száma csaknem megkétszereződött, egyrészt új területeken való megtelepedés, másrészt a sűrűbb beépítés révén. A zártsorú építkezés az Országúton kezdődött (itt épült fel Pest legnagyobb, első igazi bérháza, az Orczy-ház is, a mai Majakovszkij utca sarkán), és folytatódott tovább észak felé a Váci országúton, ahol a XVIII. században még alig volt egy-két ház. A Váci országútra dűlő szántóföldek házhelyekké való további felosztása során a XIX. század elején alakult ki a mai Lázár utca és Révay utca vonala. A parcellázások és a sűrűbb beépítés következménye a mai Káldy Gyula utca, Rumbach Sebestyén utca, Holló utca és a Klauzál utca kialakulása. A betelepülésbe bekapcsolt új területek közül az egyik a már 1784-ben is elhagyottnak jelzett temető és környéke, volt a mai Mozsár utcától északra, a Nagymező utca és a Jé)kai utca között. E területen folytatódtak a Váci országútról jövő utcák. A mai Jókai utca és a Rózsa Ferenc utca közötti terület nagyjából még a XIX. század első felében is megőrizte kertes, majorsági jellegét. Új település csak a mai Majakovszkij utcának a Valero-selyemgyárról elnevezett Gyár utcán (ma Jókai utcán) túli, a Lerchenfeldre, a mai Lövölde tér környékére vezető részén és a Dob utcának a Kertész utcán túli részén keletkezett (itt keresztutcák is kialakultak: a mai Kürt utca és a Hársfa utca itteni szakasza) és az Aradi utcában.