Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790
nagyjából a következők voltak: nyugatról a mai Dorottya utca és a Roosevelt tér, északról a Mérleg utca, keletről a mai Hild tér nyugati oldala. A sóraktáraktól északkeletre helyezkedtek el, körülbelül a mai Münnich Ferenc utca, Zrínyi utca, Október 6. utca és a Mérleg utca között a dohányraktárak. Mindezeken kívül még egy épület volt ezen a területen: a mai Eötvös tér 2. sz. alatt 1755-ben emelt Szent János-kápolna. A Váci kaputól északra eső terület felhasználásának a gondolata a nyolcvanas évek k ozepen A vásár helye került előtérbe, mégpedig a vásárterek rendezése, az Újépület felépítése, valamint a hajóhíd áthelyezése kapcsán. Pest városának ugyanis a nyolcvanas évekig egységes vásártere nem volt. A kirakodóvásárt részben a Váci kapu előtt (a mai Vörösmarty tér környékén), részben a Belváros utcáin tartották. Az állatvásár és az úgynevezett parasztvásár a váci országút és a Duna között, valamint az országútnak a mai Tanács körúti szakaszán volt. A hajókon és a tutajokon érkező árukat a Duna mellett rakták ki és árusították. A Helytartótanács, kifogásolva azt a lehetetlen állapotot, hogy az országos vásárok alkal- Új vásártér mával a kereskedők és a kézművesek sátrai a város forgalmas utcáit elfoglalják, 1785-ben új ki 3 el °l ese vásártér kijelölését rendelte el. A legalkalmasabbnak erre a célra a Váci kapun kívüli területet találták, a városhoz, a Dunaparthoz való közelsége és mindenfelől való megközelíthetősége miatt. A kérdést 1789-ben oldották meg: a vásárosokat az új vásártéren (a mai Engels tér területén) összpontosították, a paraszt vásár és az állatvásár új helyét pedig a mai Rákóczi úton, illetőleg a mai Keleti pályaudvar környékén jelölték ki. A vásártér kijelölésével volt kapcsolatos a hajóhíd áthelyezése is. A hajóhidat, amely Buda és A hajóhíd Pest között, tulajdonképpen az ország keleti és nyugati része között az összeköttetést biztosította, 1767-ben létesítették, és a mai Türr István utca (volt Kis Híd utca) és a budai Fátyol utca között állították fel. A török uralom alól való felszabadítás óta ezen a helyen az úgynevezett repülőhíd működött: tulajdonképpen egy olyan komp, amely a Duna közepén rögzített kötélvezeték segítségével ingaszerűen közlekedett a két part között. (22 — 23. kép.) A XVIII. század közepe után ez a ,,híd" a megnövekedett forgalmat már nem tudta lebonyolítani, s ezért volt szükség a hajóhíd létesítésére. A forgalom azonban tovább növekedett, s azt — elsősorban Pesten — a hídfő kényelmetlen megközelítése akadályozta: a hajóhidat ugyanis csak a Belváros szúk és zsúfolt utcáin keresztül lehetett megközelíteni. ,,Buda és Pest összeköttetésének megújítása és e városok és az egész ország kereskedelmének előmozdítása érdekében" 1787 tavaszán a hajóhidat a városon kívülre helyezték, a mai Deák Ferenc utca (volt Nagy Híd utca) végébe; budai hídfője pedig ettől az időtől kezdve a mai Fogas utcában volt. A hajóhíd áthelyezése bizonyos mértékben meghatározta a vásártér elhelyezését. Miközben a vásártér elhelyezése körüli viták folytak, s miközben a hajóhidat áthelyezték, j_ z újépület tehát a forgalom nagy részét a Váci kapu elé, a városfalon kívülre terelték, a városfaltól északra fekvő területen nagy építkezés kezdődött. A mai Szabadság tér területén és annak környékén indult meg 1786-ban'II. József kívánságára a ,,K. k. allgemeines Versorgungshaus" épít23. A repülőhíd és a pesti Duna-part, 1761. J. F. Binder rézmetszete, részlet 5 Budapest története III.
