Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

22. A repülőhíd és a Harmincadh ivat al épülete 1732 körül. F. B. Wemer rajzáról J. Chr. Leopold rézmetszete, részlet A Ferencváros A várostól északra levő terület A Józsefváros XVIII. századi betelepülésének az üteme és a jellege nagymértékben eltért a Terézvárosétól. Kezdetben az alsó külváros kiépülése volt gyorsabb, az ötvenes évek közepétől kezdve azonban a terézvárosi település üteme meggyorsult, s állandóan kétszerese volt a józsefvárosinak. A Terézvárosban a sűrűbb és zártabb település a Belvároshoz közel eső kertnegyedben jött létre, a Józsefvárosban viszont nagyobb mértékű volt a várostól messzebb, a Rákos-árkon túl, a majorságok és a szántóföldek területén történő település.

22 Az alsó külvárosnak az Üllői út és a Duna közötti részén a település a XVIII. században igen lassú ütemben folyt, igen szórványos volt, és esak a kertnegyedben, a Belváros és a Rákos-árok között történt. E külvárosi részt határoló mai Tolbuhin körúton (a XVIII. században Fleischer Gassen, Mészáros utcán) és az Üllői úton kívül e területen csupán három utca volt. Az egyik a mai Ráday utca vonalában vezető Soroksári utca (tulajdonképpen országút), a másik az ezzel párhuzamosan haladó mai Szamuely utca vonalában vezető Belgrádi út, amelyet a század végén egy kocsma cégére után Két nyúl utcának neveztek el. Ez a két utca a Kecskeméti kapu előtti Szénapiac tértől (a mai Kálvin tértől) indult, és ugyaninnen vezetett a Dunához egy rövidebb utca is, amelyet 1790 óta Csillag utcának neveztek. Az üllői országúton a XVIII. században volt néhány ház. Leginkább a Soroksári utca épült ki, de ennek is csak egy-két olyan szakasza volt, ahol négy-öt épületből álló folyamatos házsor alakult ki. A mai Szamuely utcának esak a keleti oldalán épültek ekkor házak. Az utca nyugati oldalán levő kertekben nem építkeztek, sőt a mai Zsil utca vonalától délre a Duna felé eső oldalon még kertek sem voltak, hanem esak puszta terület. Sűrűbb, zártabb település az alsó külvárosnak ezen a részén a Duna mellett, a mai Közgazdaságtudományi Egyetem helyén volt Molnár-tó környékén alakult ki, a mai Dimitrov tértől dél felé körülbelül a mai Mátyás utca vonaláig. A hetvenes években a további telekosztódások és telekfelosztások következtében sor került a mai Pipa utca megnyitására is, de ez az utca egy-két évtizedig még zsákutca maradt, a Csillag utcáig (ma Gönezy Pál utca); csak a század végén hosszabbították meg.

23 Pest városát (a régi Belvárost) tehát a nyolcvanas években már széles, bár sok esetben igen szórványosan és szinte minden esetben igen falusiasán épült külvárosi övezet vette körül kelet és dél felől. A várost környező területek közül csupán az északi részen nem — vagy alig — történt település. Homokos, puszta terület volt ez, amelynek egy részét a XVIII. század elejétől kezdve állatvásártérnek használták. A harmincas évekig csak két magánház épült fel a Váci kaputól északra, a mai Vigadó utca és a Szende Pál utca között levő területen. Ezektől délre, a mai Vigadó épület helyén volt a városi mérlegház. Ezek a házak azonban igen szerény épületek voltak, és eltörpültek az itteni császári hivatalok hatalmas épületei mellett. A Harmincadhivatal épülete a mai Vörösmarty tér és József nádor tér közötti területen volt (22. kép.), a Sóhivatal pedig a mai Dorottya utca és József nádor tér közötti nagy telektömbnek a közepén. A Sóhivataltól északra nagy területet foglaltak el a sóraktárak. Ezek területének határai