Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

Kút-pályázat A pályázatra hét terv érkezett. Pályázott Landau Lénárt, a városi rajziskola tanára, Pollack Mihály építőmester, Kronberger János kőfaragómester, Dunaiszky Lőrinc szobrász, Kauser Jc)zsef kőfaragómester, Kasselik Ferenc építőmester és Bauer Mihály szobrász. Landau, Pollack és Kasselik a kutat mint építészeti problémát fogta fel. Kauser és Kronberger kútterve az építészeti megoldással egyenrangúnak tekintette a plasztikai díszítést. Az építészek és a kőfaragók kúttervei utalnak arra, hogy a pesti épületdíszítő szobrászatban nem szabad minden esetben önálló szobrászművészi munkára gondolni. A pályázaton résztvevő szobrászok tervei sem kimagasló szobrászi elképzelések, hanem bécsi minták utánérzései. A városi tanács kivitelezésre Dunaiszky tervét fogadta el, azonban a nagy költségek — különösen a szobrászmunka nagy költségei — miatt később megváltoztatta az elhatározását: 1834-ben a kélt elkészítését Uhrl Ferencre bízták. A pályázaton résztvevők terveinél gyengébb és olcsóbb alkotás került a Ferencesek terére, s jelentősége nem sokkal nagyobb. Elkészülése után a Honművész című lap is megállapította: ,,Ez az első kút, mely Pest város terein szobrászati művel ékesíttetett." (99. kép.) Hatása pedig annyi lett, hogy a terézvárosi templom elé 1805-ben készített kútépítményt is szoborral díszítették.

28 A Ferencesek terének kúttervével szinte egy időben nagyobb szabáséi emlékmű terve is felmerült. Patachich József városi tanácsnok javasolta, hogy a rákosi határban levő Királyhegy nevű dombon a rákosi országgyűlések emlékére „egy emlékoszlop által kijelöltessék". Ebből a tervből azonban semmi se lett, és az is kétséges, hogy akadt volna-e szobrász a budai és pesti mesterek között, aki ilyen nagyszabású tervet méltóképpen meg tudott volna valósítani. A lehetőség ugyan megvolt erre, hiszen ekkor már itt élt és dolgozott Ferenczy István. Ferenczy Ferenczy István

29 1824-ben jött haza Itáliából, ahol Thorvaldsen műhelyében dolgozott és István tanult. Budán telepedett le (hosszú éveken keresztül a Sándor grófok palotájában lakott), s amire maga is vállalkozni kívánt, a kortársai is azt várták tőle, hogy „hazájában a szobrászat alapítója leend". Ferenczy is világosan látta a feladatát: nem egyszerű kőfaragó, hanem művész kívánt lenni. Ferenczy t, a művészt (leveleit öntudatosan általában így írta alá), szinte tárt karokkal fogadták. Bőven kapott megbízásokat, ugyan nem a hazától, a nemzettől, hanem — református vallása ellenére — a katolikus egyháztól és a gazdag főuraktól. Művei, elsősorban a portréi (237. kép) bizonyították, hogy valóban művész; és magasan kiemelkedett a pesti szobrászok közül, akikkel semmi kapcsolatot nem tartott. Művészi öntudata visszatartotta attól, hogy díszítő-szobrász legyen. Se Pollack, se Hild, se a többi építész nem foglalkoztatta. Erre ő maga sem tartott igényt. Nem foglalkoztatta a polgárság sem. Ezekben az években főúri barátairól, pártfogóiról készített portrékat, és ha meghaltak, síremlékeket. Az egyetlen kivétel Kazinczy portréja (talán a legjobb műve), amelyet nem megrendelésre készített, hanem évtizedes levélbeli barátság és szellemi közösség önkéntes kötelezettsége, a ragaszkodás és a szeretet eredménye volt — első személyes találkozásuk alkalmával, 1828-ban. Ez a találkozás nem valamelyik főúrnál, hanem új és hozzá közelálló barátai^ egyikénél, Fáy András házában történt. Uj környezetében Ferenczy kapcsolatba került az Aurora-körrel, azzal a nemzedékkel, amely ekkor Kisfaludy Károllyal az élén már szakított Kazinczyval, a mesterrel, és egyre inkább eltávolodott annak klasszicista ízlésétől. Furcsa találkozás volt Ferenczy István és az Aurora-kör találkozása, amelynél a stílus különbözősége nem zavarta az egyetértést a nemzeti művészet megteremtéséért folytatott küzdelemben. Művészetének pártfogója és támogatója Fáy András és az Aurora-kör lett. Az ő közbenjárásukra választották 1832-ben a Magyar Tudós Társaság levelező tagjának, és ugyancsak nekik köszönhette, hogy ugyanebben az évben Kis236. Ferenczy István Mátyás király emlékművének faludy Károly emlékének elkészítésével bíztervrajza ták meg. Ferenczy és az Aurora-kör