Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848
It K VA I M így a r Tudós M I KLOS Ä XvcIvuek egclsè Esmórojo. /4 . /////t : ,ii>//, t'Ä<rt'/i/n/ farm, //iri/l) /?'?*'" / I*(>7-</<7</'CH • 1 OX. 1 lévai Miklós. Khiviiicich ró/metszete feladatokra válalkozui kívánó ifjak voltak, mint — többek között — Vitkovics Mihály és Horvát István. Vitkovics Mihály, az egri rác pap fia diákkorában (Budán és Egerben) már verseket írt. 1801-ben telepedett le Pesten, joggyakornok lett, majd jónevű és jól kereső ügyvéd. A székesfehérvári kézműves családból származó Horvát István 1799-ben került Pestre, bölcsészhallgató, majd joghallgató volt, közben Ürményi országbíró fiainak a nevelője. Vitkoviecsal hamarosan összebarátkozott, s hozzájuk csatlakozott Ferenczy János is. Virág ösztönzésére — s nyilvánvalóan csendes irányításával — foglalkoztak irodalommal, tudománnyal. Nyilvános fellépésükre, előtérbe kerülésükre a Révai Miklós nyelvészeti munkáival kapcsolatban keletkezett szenvedélyes vita adott alkalmat. Révai Miklóst 1802-ben nevezték ki a pesti egyetemen a magyar nyelv tanárának. Egyetemi tanársága révén lehetősége nyílott arra, hogy nyelvészeti munkáit megjelentesse. Az Egyetemi Nyomda költségén 1803-ban kiadta az Antiquitates Literaturae Hungáriáé első kötetét (a Halotti Beszédet) és az Elaboratior Grammatica Hungarica című munkájának két részét. Különösen ez utóbbi munkája volt igen nagy jelentőségű: az élőbeszéd nyelvtanát a nyelvtörténet tanulságai szerint magyarázta, s ezzel a felfogásával megelőzte a nagy német nyelvtudósokat, Schlegelt és Grim met. Az Elaboratior körül azonban hatalmas, igen hosszú ideig tartó vita keletkezett. A magyar irodalomban addig ismeretlen, szokatlanul heves vitát Verseghy Ferenc támadása indította el. Verseghy Ferenc a Martinovics-perben elítélt írók közül utolsónak szabadult ki fogságából, 1803-ban. Budán telepedett le, nyugdíját visszakapta. A nádor főudvarmestere lányának lett a nevelője, és később a nádort is tanította magyar nyelvre. Könnyebb fajsúlyú munkáit a pesti könyvkiadók versengve jelentették meg. A nyelvészettel már fogsága előtt is foglalkozó Verseghy Ferenc 1805-ben a Tiszta magyarság című munkájában élesen megtámadta Révai nyelvészeti felfogását. Helytelennek tartotta, hogy a nyelvtani jelenségek magyarázatánál, a nyelvtani szabályok kialakításánál Révai egy fejletlenebb nyelvfokot, a nyelvemlékek bizonytalan tanúságát (amelyek esetleg csak egy nyelvjárásra vonatkoznak) veszi alapul. Verseghy a helyesírásnál a kiejtést tekintette alapvetőnek (például: láttya), Révai az etimológiát (látja). A vitában két tábor alakult ki, a jottisták (Révai-pártiak) és az ypsilonisták. Révai és tanítványai három, álnév alatt megjelent vitairatban utasították vissza Verseghy támadását, cáfolták érvelését. Verseghy a vitairatokra válaszolt, de nem élezte tovább az ellentéteket. Révai és tanítványai a választ elfogadták, s úgy érezték, hogy győztek a vitában. Holott ez a vita csak bevezetője, előkészülete volt annak a nagy harcnak, amely még hosszú éveken keresztül tartott a nyelvújítás, a magyar irodalmi nyelv megteremtése érdekében. Ez a „grammatikai harc" robbanásszerű volt, az érdeklődést mindenesetre Pest felé fordította, felhívta a figyelmet a magyar nyelv kérdéseire, s ösztönzést adott a további tudományos munkára, az irodalom fejlesztésére. A „grammatikai harc"-nak nyilvánosságot a Kultsár István által megindított magyar nyelvű újság biztosított. 1805-ben engedélyt kért arra, hogy Pesten Hazai Tudósítások címen újságot adhasson ki, és előfizetési felhívásában ezzal fordult a közönséghez, hogy „ne legyen alább vak) a hazai magyar újság a maga hazájában, mint az országbeli német újságok vagy a németországi magyar újság". A lap megindítását azzal is indokolta, hogy eddig „a legszebb hazai híreket is, mint a magyar gyapjút, határainkon túl kellett küldenünk, hogy onnan más színben visszatérhessenek". Az első szám 1806. jédius 2-án jelent meg. Amikor engedélyt kapott külföldi hírek közlésére is, 1808 májusától kezdve, Hazai és Külföldi Tudósítások lett az újság címe. E lap alapítása és folyamatos megjelentetése (1842-ben szűnt meg) igen nagy jelentőségű: megindulásától kezdve Pest lett a magyar sajtó központja. (199. kép.) Virág tanítványai : Vitkovics és Horvát Révai Miklós Verseghy Ferenc Hazai és Külföldi Tudósítások
