Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

A hazai és a külföldi hírek magyar nyelven való közlésén kívül Kultsár újságjának az igazi jelentőségét az adta meg, hogy nyilvánosságot biztosított az irodalom és a tudomány eredményei, hírei számára, figyelemmel kísérte az irodalmi életet. Az írók is, különösen Horvát István és a vidéken élő Kazinczy, feladatuknak tekintették az újság támogatását. A Hazai Tudósítások már megindulásának pillanatában fontos fórumává vált a magyar szellemi életnek. A Révai— Verseghy-vita az újság révén vált ismertté országszerte, s eredményét is a lap terjesztette: a Révai-féle helyesírást alkalmazta s gyökereztette meg. Itt kezdődött el az Árkádia-pör is, Kazinczy és a debreceniek vitája Csokonai sírkövének feliratáról, valójában — mint már előzőleg Kazinczy Csokonai-nekrokígja kapcsán — a haladásról és a maradiságról. pesti triász Volt az Árkádia-pörnek Kazinczy számára egy nagy nyeresége. A vitában Kazinczy mellett felszólalt Szemere Pál is, akit Kazinczy ekkor fogadott barátjává. E barátság igen jelentőssé vált Kazinczy pesti kapcsolatai s a magyar irodalom szempontjából. Ugyanis az „aesthesis és nyelvújítás" programját meghirdető széphalmi mester számára az ország központjában nyílott lehetőség arra, hogy eszméinek, céljainak megvalósításához odaadó híveket szerezzen. Kazinczy Révai mellé állt a nagy vitában, Révai tanítványai pedig Kazinczy 1808. szeptemberi pesti látogatása alkalmával híveivé szegődtek. Révai triásza: Vitkovics Mihály, Horvát István s az ekkor a már Bécsbe költözött Ferenczy János helyére lépett Szemere Pál feladatának tekintette „Kazinczy írását a fővárosban képviselni és közrehatását támogatni". Révai triászát ettől kezdve Kazinczy pesti triászának nevezték. Volt-e jelentősége, legalábbis a magyar irodalom fejlődéstörténetében a pesti triásznak — kétséges. Kölcsey később ezt teljes mértékben tagadta, s Kazinczynak is inkább baráti kört jelentett csak. Kétségtelen azonban, hogy a pesti triász alkalmi csoportosulás volt, de annak a lehetőségét hordta magában, amire egy évtizeddel korábban Kármán József is gondolt: a magyar irodalom egységét és azt, hogy Pest lehet a magyar irodalom központja. S Pest ebben az esetben nem csupán egy helyet jelentett, hanem a vidéki nemesi kúriák irodalmi próbálkozásaival szemben a városi, polgári irodalom színhelyét. h/óirat- és A pesti triász egyik legfontosabb feladata lett volna Kazinczy szerint egy folyóirat indítása. nyvkkidéisi Folyóirat-tervekkel ezekben az években Pesten többen is foglalkoztak: Virág Benedek tudós tervet leveleket akart kiadni, Schedius a bécsi Annales mintájára magyar folyóiratot, Révai Miklós nyelvészeti lapot, Folnesics Lajos Magyar Szaturnos címen „eredeti tudományos és egyszersmind szépeim mulatságos" újságokat, a triász tagjai Amalthea címen terveztek periodikus írást, Szemere pedig „A magyar költőknek iskoláik" címen kívánt kiadni folyóirat formájában irodalomtörténeti példatárat. Mindezekből semmi sem lett pénzhiány, illetve a kiadók érdektelensége folytán. Nem sikerült megjelentetni azt a folyóiratot sem, amelyet Aurora címen „egészen a Széphalmi ízlés szerént" akart megjelentetni 1810-ben a triász Fejér György egyetemi tanár támogatásával. Nem sikerültek a triász könyvkiadási tervei sem. pesti triász Kazinczy pesti triásza 1811-ben felbomlott. Szemere Pál Pécelre költözött, Horvát István felbomlása pedig az országgyűlésre Pozsonyba ment. Vitkovics maradt csak Pesten, és az ő házánál, az általa „attikai estvék"-nek nevezett összejöveteleken találkoztak a pesti írók és a magyar irodalom barátai, s a vidékről Pestre látogató írók is az ő házát keresték fel. (203. kép.) A triász • «IL! HAZAI 'S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL A' MAGYAR NEMZETNEK KÖZ JOVÁRA KÉSZÍTTETETT. KI ADTA KULTSÁR ISTVÁNNÁ. 18 3 1. TUDOMÁNYOS <; Y Ü J T E M É N Y. 18 17t'ISO HOTE T. Első F'Mi'Sílendü , Januarius* clpji'tôl Junius' vegéigr B S T K V, NYOMT. PF.TRÖZA1 TBATTNEB J- M. ÉS KÁROLYI ISTVÁN' T« if »mv «««vin)i*MTil.m>»i*io"i A ' PEST E If. •> JÁNOS betűivel, éj hulls 199 — 200. A Nemzeti Újság és a Tudományos ( lyűjtemény címlapja