Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

Egyéb kiadások Buda város g a z dá Ik od á sa közelítették, vagy néhány esztendőben (mint 1809-ben, 1811-ben, 1819-ben) meghaladták az összes, a pénzügyieteket is magukba foglaló kiadások felét. Az évente rendszeresen jelentkező többi kiadás összege a három nagy kiadási csoporthoz (pénzügyletek, személyzeti, kommunális kiadások) viszonyítva egyenként szinte jelentéktelen volt. Az ügyviteli kiadások évente csupán pár ezer forintot tettek ki, hasonlóképpen az alapítványokra, jutalmazásokra, talált gyermekek ellátására, bérekre, tűzoltószerekre, épületjavításra, termény-, anyag- és marhavásárlásra, különféle gazdasági szükségletekre, foglyok tartására, városi napszámosok fizetésére, a szegényeknek adott gyógyszerekre, bérkocsiköltségekre, rendőri fuvarokra, nyilvános ünnepségekre kifizetett összegek is. Általában csak pár száz vagy pár ezer forintot tettek ki az épületek vásárlására, visszaváltására és új épületek emelésére fordított összegek; csak elvétve fordul elő nagyobb kiadás ilyen célra, mint 1846 —47-ben az Üllői úti kaszárnya építése. Nagyobb kiadási összeget jelentettek időnként a város országgyűlési követeinek a kiadásai. A város összes kiadásai felének a nagyobb részét az adósságok törlesztése tette ki. A budai városi gazdálkodás a XIX. század első felében a pestinél jóval szerényebb és szolidabb volt. A bevételek összege az előirányzatot, hátralékot és a pénzügyleteket figyelembe véve, 1790—1846 között a következőképpen alakult: Előirányzat Hátralék Tényleges Pénzügylet Tiszta 1 790 181 626 12 681 168 945 62 507 106 438 1800 156 282 17 641 138 641 34 157 104 484 1810 1 363 230 73 228 1290 002 487 781 802 221 1820 775 911 435 550 340 361 35 671 304 690 1826 281 915 169 962 111 953 26 440 85 513 1840 485 134 283 919 201 215 51 448 149 797 1846 494 363 275 319 . 219 044 40 139 178 905 Ugyanebben az időszakban a város kiadásainak az összege a következő volt: Előirányzat Hátralék Tényleges Pénzügylel Tiszta 1 790 156 700 1 1 976 144 724 11 617 133 107 1800 138 715 3 S6II 134 855 46 939 87 916 1810 1 244 700 3 910 1 240 790 391 716 849 074 1820 278 981 6 471 272 510 70 573 201 937 1826 119 436 9 401 110 035 26 392 83 643 1840 571 476 374 198 197 278 50 101 147 177 1846 613 350 404 759 208 591 16 284 192 307 A XVIIL század utolsó évtizedében a budai bevételek és kiadások összege jóval meghaladta a pestiekét (32,3 százalékkal, illetőleg 59,6 százalékkal), 1800-tól kezdve azonban egyre nagyobb mértékben elmaradt a pesti bevételek és kiadások összege mögött (1846 —47-ben már 458, illetőleg 472 százalékkal). Pesten a bevételek és kiadások egyensúlyát, különösen az 1810-es évektől kezdve csak bonyolult és nagyarányú pénzügyletekkel tudták biztosítani, Budán viszont 1810 után a pénzügyletek egyáltalán nem játszottak szerepet a városi gazdálkodás egyensúlyának biztosításában. S ami Pesten csak ritkán fordult elő, jelentős pénztármaradvány, az Budán rendszeres volt. Az 1790-es években a pénztármaradvány 14—15 százalékos volt. Az infláció után, 1820-ban ismét elérte a 15 százalékot, s az ezután következő években is rendszeresen 6 500—11 000 forint között mozgott. Pesten a XIX. század első felében a város bevételeinek a túlnyomó részét a haszonbérletekből, bérekből, telekkönyvi jövedelmekből, az 1802 óta szedett városi adóból és a pénzügy letekből együttesen biztosították. Budán a haszonbéres, bérleti és vámjövedelmek a XVIIL század utolsó évtizedében a város bevételei között 40 százalék körül mozogtak, a XIX. században pedig csaknem mindig megközelítették (néha el is hagyták) az 50 százalékot, annak ellenére, hogy a hátralékok ebben a bevételi ágban rendszeresek voltak.