Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848
határozott kvóta felosztására elkészítse az egyéni adókivetési kulcsot. Az adóhivatalt az adóbeszedő vezette. A házipénztár és az adópénztár mellett, mint Budán, Pesten is az árvapénztár volt a város harmadik nagy pénztára. Az árvaszámtartó (árvagyám) feladata volt az árvák vagyonának a kezelése, az árvák gyámjainak az ellenőrzése. Az árvavagyon a XIX. század első felében hatalmas összegű volt; a legtöbb évben jelentősen magasabb, mint a város évi bevétele (az 1820-as évek első felében évente 800 000 forint). Az árvavagyon kezelését 1822-ig az árvagyám a tanács határozatai szerint végezte, 1822-től kezdve a tanács és a választott polgárság tagjaiból alakított gyámbizottság javaslatainak a figyelembevételével. A pesti árvapénztár (árvahivatal) feladatköre 1837-ben kibővült. Ettől kezdve nemcsak a városi polgárok árvái vagyonának a kezelésével foglalkozott csupán, hanem az izraelita árvák vagyonának a kezelésével is. Az 1840-es években létesítették Pest város negyedik nagy pénztárát, a letéti pénztárat, amelyet letéteményi hivatalnak vagy betáblázási hivatalnak is neveztek. Ez a pénztár a városnál letétbe helyezett összegek kezelésével, kikölcsönzésével, valamint a különféle magánjogi követeléseknek a be- és kitáblázásával foglalkozott. A letéti összegekből való kifizetéseket a városi törvényszék rendelte el, engedte meg. A letéteményi hivatal feladata volt ezenkívül a törvényszék előtt bemutatott szolgalmi szerződések, illetőleg bejelentett szolgalmak feljegyzése. A letéteményi hivatal megalakulása előtt ezeket a feladatokat a telekkönyvi hivatal látta el. A telekkönyvi hivatal munkájának fő részét a tulajdonjogok nyilvántartása tette ki. A telekhivatal foglalkozott a hivatalos telekfelmérésekkel; ezt a munkát Pesten 1801-től a telekhivatalhoz beosztott mérnök végezte. A telekhivatal végezte el bizonyos időközönként az ingatlanok adózási célokra készülő összeírását, és feladata volt a város határában levő szőlők, szántók, rétek őrzésének a biztosítása is. A városi mérnök az 1830-as években kivált a telekkönyvi hivatal szervezetéből, és önálló mérnöki hivatal alakult. A mérnöki hivatal feladata volt a telekkönyvi hivatal részére végzett telek felméréseken kívül az utcák, utak, csatornák, töltések állapotára való felügyelet, a karbantartásra való javaslattétel, a folyamatban levő műszaki munkák irányítása, a városi bódék elhelyezése, a városi építkezések felügyelete, irányítása, építészrendőri eljárás, valamint a Szépítési Alap számadásainak felülvizsgálata. Pesten nem alakult ki sem a XVIIL, sem a XIX. században alkamarási hivatal, mint Budán. A pesti városgazda, illetőleg a XIX. század első felében már gazdasági hivatal feladatköre azonban lényegében azonos volt a budai alkamarási hivatal feladatkörével; azzal az eltéréssel, hogy Pesten a város saját gazdálkodást csak minimális mértékben folytatott, és azt a gazdálkodást is abbahagyta a XIX. század elején. A városgazda hatáskörébe a városi ingatlanok bérbeadása, a városi épületek, utak, utcák javítása, tisztántartása és kisebb beszerzések tartoztak. A városgazda a gazdasági bizottmány irányításával működött. A gazdasági bizottmányt az Udvari Kamara 1777. évi rendelete állította fel, és 1848-ig működött. Budától eltérően a városkapitány mellett Pesten már a XVIII. század végén hivatal alakult ki. A XIX. század első felében az őrszemélyzet száma jelentékeny mértékben megnövekedett. Az éjjeliőrök, toronyőrök száma ugyan változatlan maradt (12), a rendőrök (poroszlók, darabontok) száma azonban több, mint az ötszörösére emelkedett (30-ról 162-re). Az őrszemélyzeten kívül a városkapitányság számos alkalmazottat foglalkoztatott: a húsfelügy T előt (aki a mészárszékek), a fabiztost (később partfelügyelőnek nevezték és a tűzifapiac rendjére ügyelt fel), a börtönőröket és a hóhért. A XVIIL század végén még alkalmaztak őröket az 1770-es évek elején meghúzott vonalárok bejáratainál, kapuinál, de a kapuőrség a XIX. század elején megszűnt. Helyettük és nyilvánvalóan a város forgalmának nagyarányú növekedése miatt az 1830-as évektől kezdve nyolc megyei biztost alkalmaztak. Városi, kapitánysági alkalmazottak voltak az éjjeli őrvezetők, akik a pesti helyőrség lovas járőreit vezették éjszaka a városban és a fő utakon különböző irányokba. A XIX. század első felében Pesten 13 hivatal alakult ki és működött: jegyzőség, kancellária, ügyészség, számvevőség, házipénztár, adópénztár, árvapénztár, letétpénztár, telekhivatal, mérnöki hivatal, gazdasági hivatal, városkapitányi hivatal. A tanácsi hivatalok mellett a XIX. század elején kialakult a választott polgárság ügyeit intéző szószólói hivatal is. A kisebb közigazgatási és bírósági ügyeket a külvárosokban a háztulajdonosok által válasz- Külvárosi tolt és a városi tanácsnak alárendelt külvárosi bíróságok (voltaképpen albíróságok) intézték, bíróságok A külvárosi bíróságok élén a bíró állott, aki az 1790-es években négy rendes és két tiszteleti>eli esküdttel intézte az ügyeket. A XIX. század elején a tiszteletbeli esküdti állásokat rendes esküdti állásokká alakították át. A harmincas évektől kezdve az írásbeli munkát jegyzők végezték. A jegyzők alkalmazásával vált hivataljellegúvé a külvárosi bíróságok működése. A hivatalok alkalmazottain kívül Pest városának is voltak egészségügyi alkalmazottai, s a
