Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

8. Buda látképe 1727-ben. L. F. Rosenfelt rajza utca, Csalogány utca, Batthyány utca és a Hattyú utca között voltak. Újabb kiosztásokra 1770-ben került sor, a mai Donáti utca. Batthyány utca, Hattyú utca, Széna tér és a Toldy Ferenc utca közötti területen. 1786-ban pedig következett a mai Ponty utca, Toldy Ferenc utca, Fiáth János utca és Szabó Ilonka utca közötti telkek kiosztása. Ezeknek a telkeknek a kiosztása, az utcavonalak és a telekhatárok megállapítása során nem voltak és települési nyomok hiányában nem is lehettek a korábbi állapotokra figyelemmel. A kiosztást a terepviszonyok és a célszerűségi szempontok határozták meg. (7. kép.) C) Buda külvárosai Országút A vízivárosi városfalon kívül a mai Mártírok útja és a Császár-fürdő környékén, a középkori (Land- Felhévíz területén volt a XVIII. században Budának az Országút (Landstrasse) elnevezésű Strasse) külvárosa. Az itteni telkeknek a legnagyobb részét már a XVII. század végén kiosztották, és azok a következőképpen helyezkedtek el: a mai Mártírok útja, Fényes Elek utca és Keleti Károly utca által határolt háromszög alakú területen a mai Mártírok útjának a Mechwart tértől a Rómer Flóris utcáig terjedő szakaszán háztelkek. Ezek közül a legnagyobb volt az a ma is hasonló kiterjedésű telek, amelyet a bécsi ágostonrendiek konventje vásárolt meg 1688ban templom- és kolostorépítés céljából. Az ágostonrendiek telke körüli területen a telkek többségét 1698-ban jelölték ki a mai Statisztika-kert helyén levő királyi téglavetőhely és kőbánya közelében. Volt néhány telek a Mártírok útjának a mai Bem József utca és Fekete Sas utca közötti szakaszán is. Az útnak ezt a részét a Kálváriához vezető Oelberg Gassenak nevezték. Jó néhány kisebb telket osztottak ki a mai Frankel Leó utcában (a XVII. század végén Donau Wegnek nevezték). Ez az utca a vízivárosi Fő utca folytatásaképpen a Kakas kaputól indult és vezetett a mai Császár-fürdő felé, s a Margit-hídig terjedő szakaszát vásártérnek is használták. A vízivárosi városkapun kívül állottak a vásári sátrak, bódék (a mai Bem József téren), a kiosztott telkek sora pedig az út bal oldalán, a Bem József tér és a Margit- híd között volt, mögöttük pedig — a mai Henger utca és a Tölgyfa utca között — voltak a polgári és katonai ácsterek (faraktárak). A mai Mártírok útjának a Margit-híd felé vezető szakaszán túl a XVII. század végén polgári település nem keletkezett, csupán egy kert volt a mai Császár-fürdőtől délre - a