Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

Török és a Frankel Leó utca közötti hatalmas háromszög alakú területen —, amelyre 1752 után gróf Csáky Károly esztergomi érsek palotát építtetett. Ebben a kertben a XVIII. század folyamán még láthatóak voltak a középkori Felhévíz Szentháromság-templomának romjai. A mai Mártírok útjának ezt a szakaszát a XVIII. század közepétől kezdve Prímás utcának nevezték. A mai Császár-fürdő — a török kori Veli bég fürdője — Buda ostromait épségbeti átvészelte. A visszafoglalás után a többi budai fürdővel együtt ez is a császár tulajdonába került (innen ered az elnevezés). A fürdő mellé később malmot építettek, és ennek a malomnak, valamint a mellette levő középkori eredetű Császár-malomnak a meghajtásához szükséges vizet a ma is meglevő, meleg vizű Malom-tó (Császári-tó) szolgáltatta. A Császár-malom — a mai Lukácsfürdő helyén — a török uralom alatt lőpormalom volt, a budai kamarai inspektor alakíttatta át 1687 —1688-ban lisztőrlő malommá. A XVIII. század folyamán az Országút nevű külváros további kiépítése meglehetősen lassú ütemű volt, aminek az oka nyilvánvalóan az, hogy a terjeszkedésnek igen sokáig útját állta a faraktár hatalmas területe, a vásártér, az egyházi telkek, a Császár-malom és a fürdő. A század folyamán házak épültek a mai Frankel Leó utca Duna felőli oldalán, a Bem József tértől a Vidra utcáig, a Császár-malommal szemben, a mai Margit utca mindkét oldalán, a Mártírok útjának a Fekete Sas utcától északra eső részén, a Fényes Adolf utcai kertekben, valamint a Nagy Rókus (ma Lövőház) utcában, a mai Ezredes utca vonaláig. (9. kép.) A Rókus utcát egyébként — bár az Országúthoz számították — a XVIII. században még önálló településnek tekintették. Az itteni házak a XVII. század végén kiosztott kertekben és niajortelkeken épültek. A majorságok nagy részét azonban a század folyamán még fenntartották . A budai téglavetőhelyek többsége is ebben a külvárosban volt. A mai Statisztika-kert helyén levő királyi téglavetőt a XVIII. század első felében a pesti Invalidus-ház kapta meg, a mai Moszkva téren pedig a XVIII. században három téglavető működött.

11 Az Országút nevű településhez észak felé az Újlaknak nevezett külváros csatlakozott. Egy- újlak korú elnevezése: Neustift, új, német alapításra utal. A felszabadítás után az új lakosok azon- (Neustifí) ban bár elpusztult, de nem teljesen puszta helyre települtek, hanem a középkori, de még a török uralom alatt is lakott Szentjakabfalva helyére, azokba az utcákba, azokra a telkekre,