Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

utca és a Horvát utca által határolt területen helyezkedtek el. Ez a terület jóval kisebb nemcsak a mai, hanem a XVIII. században Vízivárosnak nevezett területnél. A terület kicsiny voltának az egyik magyarázata a már említett erődítési szempont, amelynek az alkalmazása során a várfal körül széles területet kellett üresen hagyni, ahol tilos volt az építkezés; a másik pedig az, hogy 1695-ben elsősorban azokat a telkeket írták össze, amelyek a rajtuk álló épületek, épületmaradványok miatt értékesek voltak, formájuk felismerhető volt. Mivel 118 teleknél említettek régi falakat, illetőleg fundamentumokat, állítható, hogy az 1695-ben rögzített telekhálózat a Vízivárosban is, mint a Várban, a török uralom előtti állapotot tükrözi. A Horvát- A Horvátvárosnak (az elnevezés a felszabadítás után itt elszállásolt horvát katonaságtól varos származik) a XVIII. században nemcsak egy utca, hanem az egész városrész megjelölésére használt — Krawaten Gassenak nevezett — területe megkülönböztethetően elvált a Vízivárostól. Kőfalmaradványokat ennek a területnek a telkein egy-két esetben említettek, és azokat is e terület belső részén. Csupán a Medve utca, Ganz utca, Kacsa utca és a Király-fürdő közötti terület telekbeosztása őrizhette meg a korábbi telekformákat. A Ganz utca északi részén, a városfalig kifutó telkek és a mai Horvát utcai telkek esetében valószínűnek látszik, hogy az itteni telekformák a terület nagymértékű pusztulása miatt a telekkiosztással kapcsolatos egységesítő szabályozás eredményei. A volt Szent A Vízivárost 1689-ben két fertályra (negyedre) osztották: alsó és felső Vízivárosra. A felső Péter-temp- fertály volt a középkori Szent Péter-templom körüli település, amelyet a török korban Szulejlom és i-or- nián pasa városrésznek neveztek, az alsó pedig a török kori Tojgun pasa városrésszel azonosítnye e ható. A felső fertály a mai Fő utca, Vám utca, Iskola utca, Csalogány utca, Kapás utca és Kacsa utca között terült el. A Vízivárosnak ezen a részén a telekrendszer a korábbi állapotot őrizte meg: az itteni telkeken az 1696. évi összeírás szerint sok fennálló jó fal és fundamentum volt, és ezért nem lehet arra gondolni, hogy a felszabadítás után itt nagyobb mértékű telekrendezés történt volna. Épületekkel vagy épületmaradványokkal jól kirajzolódtak ekkor a mai Fő utca és Gyorskocsi utca nyugati oldalai, a Batthyány és Csalogány utcák egyes sarkai, s főképp a XVII. század végén Truckhene Gassenak nevezett útvonal mindkét oldala. Elnevezése onnan ered, hogy az 1694. évi nagy jeges árvíz ezt az utcát nem öntötte el, száraz maradt. Ez az utca volt a településrész észak —déli tengelye, amely nemcsak a mai Medve utcát, hanem a mai Iskola utcának a Markovits Iván utcáig terjedő részét is magában foglalta. A Kacsa utcán túl a Horvátvárosban is folytatódott a Ganz utcáig, dél felé pedig a Dunához, a mai kapucinus templom körüli településhez, így közvetve a Vár Vízi kapujához vezetett, északnyugat felé pedig a vízivárosi városfalnak a mai Horvát utca végén levő megtöréséhez. A városfalnak ezen a pontján a XVII. század végén is kapu vagy kijárat volt. Ennek bizonyítéka a vízivárosi Oelberg Gasse neve és vonalvezetése is: ez az utca vezet a Várhegyen levő városból „auf dem Oelberg" a mai ferences templom felett volt Kálváriára. Az Oelberg Gasse (Olajfák hegye utca) a mai Csalogány utcától indult a Bécsi kaputól levezető út folytatásaként, és vonalát a következő mai utcák jelzik: a Kapás utcának a Kacsa utcáig terjedő része, a Kacsa utcának a Kapás utca és Fazekas utca közötti szakasza és a Horvát utca. Az itt levő kapu vagy kijárat tehát egyrészt a Várhegyen levő, másrészt a Szent Péter-templom körüli településnek a vízivárosi városfaltól északra levő településekkel való legközvetlenebb kapcsolatát biztosította. A középkori és az ostrom után teljesen romba dőlt Szent Péter-templom körüli települést nyugaton az Oelberg Gasse, északon a Baad Gasse (ma Kacsa utca) zárta le. Az utca nevének magyarázata az, hogy a Bécsi kapun kijőve a vári lakosok ezen az utcán érték el legegyszerűbben a Landstrasse (ma Fő utca) és Krawaten Gasse (ma Ganz utca) sarkán álló Király-fürdőt, amelyet a felszabadítás után igen rövid idő alatt helyreállítottak. A Baad Gasse határvonal jellegét bizonyítja az is, hogy a Schantz Gasse (ma Gyorskocsi utca) csak idáig ért, és nem folytatódott tovább a Horvátváros felé, mint a Truckhene Gasse. Dél felé viszont folytatódott a mai Iskola utca vonalában a mai Corvin térig. Nyugati oldalát a kiosztásra ekkor még nem került erődítési terület képezte. Ezen a vonalon vezetett egy sánc, amely az utcaelnevezés alapjául szolgált. Ezt a sáncot a felszabadítás utáni erődítési munkálatok során alakították ki, lehetséges, hogy a török kori sánc felújításaként. A sánc (mint a Szent Péter-templom körüli település déli határa) az erődítési terület határát követte az Iskola utcában, majd tovább, nyugatra fordulva a Csalogány utca déli oldalán. 1695-ben voltak telkek már a sáncon kívül is, közülük az egyik a mai Mária tér és Málna utca sarkán, „gegen dem schwarzen Bern" (a „fekete medvével szemben"). Innen ered a Medve utca elnevezés, mivel a mai Málna utca tulajdonképpen a Medve utca déli irányú folytatása. A sáncvonal megszakításának az oka az volt, hogy a Kamara a katonaságtól visszakapta azokat a telkeket, amelyek felismerhetőek és értékesek voltak. Az erődítési terület csökkentése során 1696-ban kerültek kiosztásra azok a sáncon kívüli telkek (a mai Donáti és Iskola utca között), amelyek korábban a Szent Péter-templom körüli