Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

et ZI / A megvalósítás útjában álló egyik legnagyobb akadályt az 1840. évi hiteltörvények eltávolították: a XV. törvénycikk létrehozta a váltótörvénykönyvet, felállították a váltótörvényszékeket Pesten,Pozsonyban, Sopronban, Károlyváron, Aradon, Debrecenben, Eperjesen és Fiúméban. A pesti váltótörvényszékhez tartoztak: Pest, Hont, Zólyom, Liptó, Túróc, Nógrád, Esztergom, Komárom, Fejér, Somogy, Tolna, Baranya, Bács, Csongrád, Temes, Torontál, Heves, Borsod és Gömör vármegyék, az ezekben fekvő szabad királyi városok és a jász-kun kerületek. A pesti váltótörvényszék területi illetékességének a megállapításával Pest város központi helyzete a magyar gazdasági életben nemcsak kifejeződött, hanem még inkább erősödött. Ezt nemcsak a pesti váltótörvényszékhez tartozó terület nagysága bizonyítja, hanem inkább az, hogy a többi magyarországi váltótörvényszéknél azonos idő alatt bejegyzett ipari és kereskedelmi aláírási címek száma együttesen sem közelítette meg a pesti váltótörvényszéknél bejegyzettekét. A pesti váltótörvényszéknél 1841 januárja és 1846 júliusa között 509 ipari és kereskedelmi aláírási címet jegyeztek be. Ezeknek túlnyomó többsége (421) pesti kereskedő volt. A többi: 30 pesti kézműves és gyáros, 41 vidéki kereskedő, 14 vidéki kézműves, gyáros és 3 egyéb.

23 Hasonlóképpen akadályokat hárítottak el mind a kereskedelem fejlesztésének, mind a kereskedelmi bank létrehozásának az útjából az 1839—1840. évi országgyűlésen az „adóssági követelések elsőbbség végetti betáblázásáról" és a csődeljárásról hozott törvénycikkek is. Közvetlen és azonnali hatásuk ezeknek a törvényeknek nem volt, hiszen meghozataluk szinte egybeesett a bécsi pénzválsággal, ami a hitel megdrágulását eredményezte. Az osztrák nemzeti bank ugyanis 1841-ben az európai háborúval fenyegető keleti bonyodalmak miatt megszorította a hitelt, és felmondta a bécsi kereskedőházaknál és bankoknál kihelyezett tőkéit. Ennek következtében azok is bevonták kint levő tőkéjüket, és megszüntették a magyar kereskedőknél levő áruhiteleket, Mindez természetesen a bukások sorozatát vonta maga után Pesten is.

24 Ilyen helyzetben alakult meg az első — s két évtizedig még az egyetlen — magyar bank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, s kezdte meg működését a kereskedelmi testület székházában. Megalakulása különösen a váltóüzletre volt azonnali s kedvező hatással: a leszámítolási kamatláb 9 százalékról 6 százalékra csökkent, és a leszámítolt váltók értéke hat év alatt hat millió forintra emelkedett, ami körülbelül megfelelt az osztrák nemzeti bank egész leszámítolási állományának 1830 körül. Pesten alakult meg — a kereskedelmi bankot megelőzve — az ország első takarékpénztára is: Fáy András kezdeményezésére, Pest vármegye támogatásával, 1839. december 15-én a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, amelynek nyomán és mintájára a negyvenes években sorban alakultak meg a vidéki takarékpénztárak. A pesti takarékpénztár betétállománya néhány év alatt kétmillió forint fölé emelkedett, és ezt az összeget elsősorban jelzálogos kölcsönök formájában gvümölcsöztették. A váltóhitelek csak kisebb mértékben és igen lassan emelkedtek.

25 ' A kezdet nehézségeivel küszködő két pesti pénzintézeten kívül váltó- és bankügyletekkel természetesen bőségesen foglalkoztak pesti magánbankárok és nagykereskedők, elsősorban terménykereskedők is. Ezeknek a számáról pontos adatok az egykorú forrásokból nem állapíthatóak meg. Az 1842. évi kereskedelmi és ipari almanach szerint 55 pesti nagykereskedő közül 18 foglalkozott bank- és váltóüzletekkel. Az 1846-ban megalakult pesti királyi szabadalmas nagykereskedők testületének 48 tagja közül 30-nál jelöltek meg bank- és váltóüzletekkel való foglalkozást. E nagykereskedők többsége terménykereskedéssel, bizományi és szállítási üzle143. Fáy A i ni l/is mata arcképe, 1 84 I. F. Eybl kŐnyoPesti Hazai Első Takarékpénztár 21 Budapest története ITT. 321