Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

forintra becsülték, és ennek több mint a fele a nyerstermékekre esett. Schams Ferenc az 1821. augusztusi vásár forgalmát a következőképpen becsülte meg:

14 forint Állatvásár 2 000 000 Gyapjúkészlet 2 000 000 Gyári készítmények 4 000 000 Gyarmatáruk 1 000 000 Bor, pálinka, méz, viasz 500 000 Nyersbőr 500 000 Vas és vasáru 1 500 000 Gabona 500 000 Kézműipari áruk 1 000 000 Bútorok 500 000 Kikészített bőrök 500 000 Dohány 400 000 Építő fa 2 000 000 A pesti vásároknak nemcsak a legjelentősebb, hanem a legjellegzetesebb része volt az allâtes terményvásár, amely az Országúton (ma Tanács körút és Múzeum körút), s a Hatvani kapu előtti széles úton (a mai Ráké>czi úton) és a mai Keleti pályaudvar előtti paraszt- illetőleg állatvásártéren bonyolódott le. irakodó- Az állat- és terményvásár hatalmas forgalmához hasonlóan nagy volt a mai Engels téren vásár és környékén tartott kirakodóvásár forgalma is. A nagy Uj vásártéren 1826-ban 589 bódé állott. Ezekben 159 hazai és 170 külföldi kereskedő, valamint 180 hazai és 80 külföldi kézműves (gyáros) árusított.

15 (133. kép.) A hazai kereskedők és kézművesek nagy része e vásáron pesti volt (113, illetőleg 110), egyéb magyarországi csak 45 (17 kereskedő: Pozsonyból 8, Esztergomból 3, Soroksárról, Győrből, Mohácsról, Eperjesről, Újvidékről, Eszékről 1 — 1; 28 kézműves: Pozsonyból 15, Győrből 6, 137—138. Utcai árusok Pesten, 1837. F. Paur rajzai