Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848
135. Piac a Széna téren (ma Kálvin tér), 1845. lt. Alt kőnyomata megállapíthatnánk. Ezekről a kimutatásokról már az 1827. évi országgyűlés kereskedelmi választmánya bebizonyította: ,,oly zavartak s tökéletlenek, hogy . . . közelítőleg sincs meghatározva a magyar kereskedés és pénzforgás eredménye". Pest volt a dekonjunktúra ideje alatt is ,,a közép pontja a' Magyar belső és külső kereskedésnek" — írta Magda Pál Magyarország statisztikai és földrajzi leírásában 1819-ben. 12 Megállapították azt is, hogy a Duna mellett Bécs után Pest a legjelentősebb vásárváros, sőt azt bizonyos tekintetben felül is múlja. Leírták, hogy a pesti sokadalom (Markt) már régebben rászolgált a vásár (Messe) címre, mert az üzletkötések és a pénzforgalom jelentőségének a szempontjából alig állt a világszerte ismert lipcsei és frankfurti vásárok mögött. Ezt azonban nem az iparcikkkereskedelemnek köszönhette, mert ezeket legnagyobbrészt Bécsből és az örököstartományokból hozták, és ilyen szempontból nem lehetett összehasonlítani sem Béccsel, sem Németország egyéb kereskedelmi helyeivel, hanem a vízen és szárazon ideözönlő nyerstermékek mérhetetlen tömegének. Ebben a tekintetben viszont — mint írták — „ehhez hasonló talán egész Európában sincs". 13 Egy-egy pesti vásár forgalmát az 1820-as években % 15—16 millió 136. Hetipiac a pesti Városháztéren, 1845. R. Alt rajza után F. J. Sandmann kőnyomata. Részlet