Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

tóig kőkockákkal burkolják olyképpen, hogy helyenként a vízhez kapuval ellátott lejárókat építsenek; szükségesnek tartotta továbbá a Duna-parti útnak a mai Deák Ferenc utca és a Szabadság-híd közötti szakaszán a feltöltést, a kikövezést és a part hosszálban kőkorlát és gyalogjáró építését. Szükségesnek tartotta, hogy a Duna-parton levő házakat egy vonalba hozzák, és hogy az elbontandó hajóhivatali épületek és a Színház-rondella területét házhelyeknek adják el. A mai Apáczai Csere János utcában és az Aranykéz utcában volt katonai hajóhivatal új helyét a mai Kossuth Lajos tér táján tervezték. A Duna-part rendezése tette szükségessé_a görög templom temetőjének, valamint a Hal téren levő vágóhídnak a Belvárosból való kitelepítését. Az új görög temető helyét a Ferencvárosban (a mai Szamuely utcában) jelölték ki, a vágóhídét pedig a Molnár-tónál (a mai Közgazdaságtudományi Egyetem helyén). Tervezték és végre is hajtották a ferences templom mögött, a mai Kossuth Lajos utca, Szép 93. .József nádor arcképe. Olajfestmény. Kiscelli Múzeum utca és Reáltanoda utca közötti területen levő Füvészkertnek a Belvárosból való kihelyezését. A Füvészkert 1810-ben a Hatvani kapu elé, az Országútra került, régi helyét pedig házhelyeknek osztották fel. A Belváros szépítésének, rendezésének a lehetőségei azonban jóval kisebbek voltak azoknál, Feladatok a amelyek az Újvárosban adódtak. Az Újváros 1789 óta állandóan gyarapodott, igen sok jó és Lipótvárosban szép házat építettek fel. Amilyen szép és szabályos volt azonban az Újváros középső része, annyira rendetlen, tisztátalan, rosszul épített a Duna melletti rész, ahol a régi kincstári hivatalok (a Harmincadhivatal, a Sóhivatal és a Dohánybeváltó Hivatal) fabódéi, pajtái vagy pedig jó anyagból rosszul épített, részben düledező épületei állottak. (94 — 95. kép.) A Harmincadhivatalt a mai József Attila utca és a Roosevelt tér sarkára kívánták áthelyezni, hogy közelebb kerüljön a Dunához. Az épület lebontása hosszú évtizedekig húzódott, és csak 1873-ban került sor az új fővámpalota (ma a Közgazdaságtudományi Egyetem épülete) felépítésére. A Sóhivatal és a Dohánybeváltó Hivatal elhelyezésére azonban hamarosan sor került, a mai Dimitrov téren. Ezeknek a hivataloknak felszabadult területét házhelyeknek osztották fel. így alakult ki a mai Szende Pál utca, Dorottya utca és Jérzsef Attila utca közötti terület parcellázáisával a mai József nádor tér (elnevezése is egykorú), amely a Vásártér (a mai Engels tér) kiegészítéséül szolgált. Ekkor osztották fel házhelyeknek a mai József Attila utca, Október 6. utca, Zrínyi utca és Roosevelt tér közötti területet is, és ekkor alakították ki itt a mai Münnich Ferenc utca (akkor Szél utca) és a Mérleg utca vonalát. Sor került az Újépülettől délre és nyugatra fekvő területek felparcellázására a mai Arany János utca, Alpári Gyula utca, Szabadság tér, Akadémia utca, Kossuth Lajos tér és Münnich Ferenc utca között. Az Újvárosban is igen nagy feladatot jelentett a Duna-part rendezése, kiépítése. Az itteni partszakaszon a Duna annyira eliszaposodott, hogy alacsony vízálláskor a nagyobb hajók nem tudtak kikötni, és rendkívül nehéz volt az áruk ki- és berakása. A Szépítési Terv itt a part feltöltését és kikövezését ajánlotta, méghozzá úgy, hogy kockakőből olyan magas védőfalat kell építeni, hogy árvíz veszedelemtől ne kelljen félni. A mai Roosevelt téren állott, rosszul épített mérlegházat és a mellette levő sétateret házhelyeknek kívánták felosztani, hasonlóképpen azt a területet is, ahol ma a Magyar Tudományos Akadémia épülete áll. A Roosevelt téren kívántak 17* 259