Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

94. Az Új vásártér és környéke az Újépület részletével a XV III. század végén. J. P. Binder rézmetszete, 1828, részlet 95. Az Újváros (Lipótváros) tervrajza, I 780-as évek. Fővárosi Levéltár Feladatok a külváro sokbem a fazekasoknak vásárhelyet biztosítani, s a mai Vigadó tér és környéke lett volna a Szépítési Terv szerint a hajók kirakodó helye. Határozottan vetette fel a Szépítési Terv a nyilvános sétatér szükségességének a kérdését is. A gondolat egyidős az Újváros alapításával. Az akkori budai kamarai adminisztráció a hajóhíd mellett létesített is sétateret, amelynek igen nagy előnye volt a városhoz való közelsége, de hátránya, hogy a rossz talajviszonyok és a környező magas házak miatt a sétatér fái nem fejlődtek, ezért igen napos, és mivel kövezetlen utcák vezettek hozzá, igen poros is volt. A Szépítési Terv célszerűbbnek tartotta volna, ha területét házhelyekké felosztva eladják és a Duna-part hosszában a hajóhíd és az Újépület között hat sor fát ültetnek — s ez így kellemes és alkalmas sétaút lehet. A sétatér mellé javasolta József nádor felépíteni a Színházat és a Vigadót. Mindkettő építésére igen nagy szükség volt, hiszen az addigi színház, a mai Régiposta utca és Apáczai Csere János utca sarkán álló rondella roskatag építmény volt, az addigi vigadó-terembe (a Váci utcai Hét választó termébe) pedig a mulatni vágyóknak a fele sem fért be. A Színház épülete a mai Vörösmarty téren néhány év alatt (1812-ig) el is készült, és a nádor által javasolt helyen épült fel a Színház mögött, vele egybeépülve 1829-ben a Vigadó is. A város többi lakott részeivel (a külvárosokkal) a nádor a Szépítési Tervben együttesen foglalkozott. Javasolta a külvárosok girbegörbe utcáinak kiegyenesítését és a túlságosan széles utcák keskenyebbre szabását. Ez utóbbiak közé tartozott az Üllői és a Váci országút is. A mai Kálvin téren (akkor Széna tér) és az Üllői úton fák ültetését tervezte a nádor, és ugyancsak fasort kívánt létesíttetni a külvárosok más széles utcáiban és terein is, különösen a Belvárost