Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790
Az állami építkezések sorában az Invalidus-palota felépítése nemcsak a legnagyobb szabású, hanem — művészeti vonatkozásban — szinte az egyetlen volt. Állami intézmények — Harminca* Ihivatal, Sóhivatal — számára építették ugyan, valószínűleg régi épületek alapjaira, új épületeket, de ezeknek rendeltetésük folytán művészeti szempontból értékelhető jelentőségük nincs. C) Állami és egyházi építkezések Budán és Óbudán Budán a felszabadulás után meginduló nagy építkezések során új és díszes állami és egyházi épületek emelésére nem volt lehetőség. Miként a városházát is régi épületek maradványaiból állították helyre, úgy az állami hivatalokat és a katonaságot is csak sebtében helyreállított épületekben helyezték el. A városban letelepedő szerzetesek is romos épületek használható helyiségeiben húzták meg magukat. A szerzetesrendek közül a jezsuiták kezdtek a leghamarabb építkezni: 10 a Nagyboldogasszony- Szerzetesrendi templom és a romokban levő volt domonkos templom között, régi épületek alapjain és fennálló építkezések falak felhasználásával 1688—1702 között építették fel kollégiumukat. A budai vár ,,olasz barokk" homlokzatúnak nevezett épületei sorába tartozott ez a jezsuita kollégium, de ennek a homlokzatnak az ilyen kialakítását is a fennálló épületmaradványok és azoknak a részletei határozták meg. A kollégium felépítése után a jezsuiták a Nagyboldogasszony-templom déli oldalához csatlakozva folytatták az építkezést: 1702—1722 között itt építették fel a papnevelde háromemeletes épületét, jellegtelen, tagolás nélküli homlokzattal, szalagkeretes ablakokkal. A jezsuita akadémia számára csak 1747-ben készült el a Szentháromság tér északi oldalán a szabadon álló egyemeletes épület. A jezsuitákhoz hasonlóan a többi budai szerzetesrend építkezései is évtizedekig húzódtak. 17 A vári ferencesek kolostorépítése 1690-től 1741-ig tartott, a karmelitáké 1693-től 1734-ig, a klarisszák 1718-ban építeni kezdett kolostorát csak a század végén fejezték be. A vízivárosi ferencesek kolostora 1703 — 1765 között épült fel, a kapucinusoké 1777-ben, az ágostonosoké pedig 1724—1768 között. A budai szerzetesrendek kolostorai a pesti kolostorokhoz viszonyítva általában nagyobb szabású épületek voltak, mind alaprajzukban, mind magasságukban. Homlokzati kiképzésük azonban a pestiekéhez hasonlóan meglehetősen szerény és egyhangú volt, díszítésük legtöbbször csupán az ajtók és ablakok keretezésére szorítkozott. A felszabadulás utáni egyházi építkezéseknél jóval jelentősebbek voltak Budán a XVIII. század elején meginduló állami építkezések. A Zeughaus (Fegyvertár) az egyemeletes törökkori katonai szertár helyén 1686 — 1696 között épült fel — elsőnek a Várhegy déli részén levő épületek közül. A Fegyvertár a nagy tűzvész idején 1723-ban leégett, 1725—1730 között azonban a Haditanács újjáépíttette. Az építéssel 1728-ban megbízott, de az épületen már korábban is dolgozó Hölbling János budai építőmester szerepe, annak ellenére, hogy tervezői tevékenységéről megbízható adatok nem maradtak fenn, nagyobb mértékű volt, mint egy csak a kivitelezésért felelő építőmesteré. Hölbling szerepe révén érthető az épület stílusa is: a meglevő adottságokhoz alkalmazkodó, szerényebb barokk stílusjegyek természetes jelentkezése. 18 (59. kép.) A Zeughaushoz hasonló a budavári palota XVIII. századi építéstörténete is. Az 1686. évi ostrom során a középkori királyi palota súlyosan megrongálódott. Falai azonban többségükben, több emeletnyi magassáigban, . . , , . r/ . ,^ ,, . .„ . , . r ,„ .. , • t-, . ° i .50. A budavari Zeughaus (fegyvertár) Ionom ha tépetten is, fennállottak. Fzt az egykori. lokzatának részlete (lebontották 1897 1901 — hiteles — metszetek minden kétséget kizá- között) Zeughaus ( Fegyvertár) A királyi palota első rpttést
