Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790
A nagykereskedők (mercatores) posztót, selymet, szövetet és más textilneműt árusítottak nyílt üzletekben. Árukészletük értéke fejenként mintegy 2—3000, míg a kiskereskedőké (institores) csak mintegy 300 forint volt. A gabonakereskedők magyarok, a zöldségesek általában németek voltak, és a piacon árusítottak. Budán, a Kamarai Adminisztráció és a katonai parancsnokság székhelyén ebben az időszakban megtelepedett (és az egyes összeírások időpontjában működő) kereskedők száma a következő volt: 37 A kereskedők száma Budán 1688 1691 1696 Kereskedő (Handelsmann) 4 9 6 Kalmár (Kaufmann) 5 2 2 Szatócs (Kramer) — 2 Szatócs (Greisler) — 2 2 Vaskereskedő 1 1 Vászonkereskedő 1 1 1 Posztókereskedő 1 1 1 Csipkeárus (Spizlkramer) 1 1 Pacalárus (Flecksieder) — 1 1 11 21 17 A budai kereskedők száma ugyan alig múlta felül a pestiekét, de gazdasági súlyuk és szerepük ekkor jóval nagyobb volt azokénál. A város legtehetősebb polgárai közé tartoztak, közülük került ki jó néhány polgármester, tanácsnok és szószóló. A budai kereskedők között — a felszabadítás utáni években — feltűnően sok volt az olasz származású. Azonban náluk is számosabban telepedtek le (illetőleg fordultak meg itt) az élénk törökországi forgalmat lebonyolító, de német áruk közvetítésével is foglalkozó rác kereskedők a Tabánban. Volt néhány jómódú, kiterjedt üzleti kapcsolatokkal és jelentős tőkével rendelkező zsidó kereskedő is, akik a Vízivárosban katonai és kamarai védelem alatt már 1689-ben üzletet nyithattak. A városok forgalma és a vásárok látogatottsága 1696 után lassan-lassan emelkedett. Az 1698— A városok 1705-ös évekből fennmaradt egy királyivám-kimutatás, amely tükrözi Buda, de valószínűleg kereskedelmi Pest vonzási körét is. A budai vám előtt ebben az időben a következő helységekből jelentek meg S on J alma áruval kereskedő kézművesek, parasztok és kereskedők: Óbuda, Vörösvár, Szentendre, Visegrád, Esztergom, Komárom, Tata, Rácszöllős, Zsámbék, Páty, Sóskút, Csákvár, Seregélyes, Fehérvár, Csajág, Veszprém, Batta, Simontornya, Ozora, Madocsa, Nemeskér, Igal, Tolna, Tűrje, Pécs, Pécsvárad, Baja, Kalocsa, Ordas, Ráckeve, Palota, Jászberény, Szolnok, Kecskemét, Csongrád, 8 Budapest története III. 113 3f). A vízivárosi vásárterek és kikötő a XVIII. század végén. Részlet G. Hisler rézmetszetéről
