Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)

13,4 százalékát tették, ez az arány körülbelül megfelel mind a budainak, mind a korábbi pesti-, nek. Az összes tanácstagok közül tizenöten voltak iparosok, azaz 22,4 százalék: négy szűcs, két-két kőműves és szabó, egy-egy asztalgyártó, csapó, csiszár, ötvös, pajzsos, sörös, zsemlesütő. Megjegyezzük, hogy ha a két szomszédos város iparos tanácstagjainak számát összeadjuk, akkor a szűcs-, mészáros-, szabó-, pék- és ötvösmesterségekből találjuk a legtöbb esküdtet, azaz csupa olyan iparág művelőit, amelyek a kereskedelembe is bekapcsolódtak. A pesti bírák közül ketten voltak iparosok: Kőműves István és Szűcs András. (Nemes Báti Szabó György királyi kamaraispánt nem számíthatjuk közéjük.) Az 1478-tól 1496-ig terjedő tizenkilenc évről kilenc teljes tanácslistát ismerünk, de a közbeeső évekből is maradtak fenn adatok egyes tanácstagokra. így ezekből az évekből viszonylag pontosabb keresztmetszetet tudunk kapni a tanácsbeli polgárokról, mint hogyha az egész korszak anyagát dolgoznánk fel. Erről az időszakról negyvenhat tanácstagra maradt adat, közülük tizenegy (23,9 százalék) volt iparos. Megállapítható azonban, hogy az iparosok viszonylag alacsony szám szerinti arányánál közéleti súlyuk még ennél is alacsonyabb volt. Mivel itt sokkal több adatunk maradt, megkísérelhetjük, hogy nem csupán azt az időközt határozzuk meg, amelyen át valakit a tanácsba választottak, hanem a valójában tanácstagként betöltött évek számát is. Itt felhasználtuk az ezekre a személyekre a korábbi és későbbi korszakból származó adatokat is. Kilencszer fordult elő Váci Gál és Megyeri Bálint, nyolcszor Petricz Bálint, Farkas János, Nagy András, Beke Jakab, hatszor Szegedi Pál, Kelenföldi Pál, Fekete Albert, ötször Kőműves István és Székely László. A tizenegy személy közül csak egy iparos van, azonban őt bíróvá is választották, tehát nyilván Harber Mátyáshoz hasonlóan nem a céhpolgárság képviselője volt. Kőműves építési vállalkozó lehetett. Váci, Beke, Szegedi és Fekete szintén betöltötte a bírói méltóságot. A negyvenhat tanácstagot átlag 3,2, míg a tizenegy iparost csupán 2,6 alkalommal választották esküdtté. A harmincöt nem iparos tanácstagnál az átlag még magasabb, 3,8 év. Ugyanezt a képet látjuk azonban akkor is, ha azoknak a személyeknek a névsorát állítjuk össze, akiket a leghosszabb időn át az 1440 —1529-ig terjedő korszakban választották a tanácsba. A húsz évnél hosszabb ideig a pesti tanácsba választott személyek Név Hány évig? Mikor? Hányszor? Kosdi Nagy András 33 1457-1489 9 Váci Gál 30 1457-1486 9 Harmincados Bálint 27 1443-1469 4 Beke Jakab 23 1486-1508 8 Megyeri Bálint 22 1481-1502 9 Petricz Bálint 22 1481-1502 8 Pajzsos Gergely 22 1478-1499 4 Váci, Beke és Harmincados városi bírák is voltak, és mindössze egy iparosra utaló vezetéknevet viselő személy mutatható ki közöttük, akiről viszont tudjuk, hogy borkereskedelemmel is foglalkozott. Az 1478 — 1496 között tanácstag személyre korlátozva csupán adatainkat, elkészítettük az első és utolsó tanácstagi említésük közti időszak táblázatát, azaz azt, hogy hány évig tartoztak abba a körbe, amelyből a tanácstagokat választották. Tanácstagságot viselt személyek Pesten 1478 -1496 Hány évig tanácstag? Személyek száma 0/ összes évek száma % 1- 5 21 45,7 37 9,4 6-10 10 21,7 84 21,4 11-20 9 19,6 119 30,4 21-33 6 13,0 152 38,8 1-33 46 100,0 392 100,0 Az átlag valamivel magasabb, de lényegében hasonló Budáéhoz. 8,5, az iparosoké 8,8 év. A bírák, akár Budán, Pesten is hosszabb ideig tartoztak a tanácstagi réteghez, általában tizenhárom évig. A Budához hasonló helyzetet mutatja, és ezáltal a budai adatokat is alá-