Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Fekete Lajos — Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE A TÖRÖK KORBAN

(1.19) A céhek kapcsolatai más városok céheivel — A fővárosi kézművesek és a kincstár (120) Udvari mesterek — Az egyes iparágak: a.) fémipar és fegyvergyártás — ötvösök — királyi ágyúöntő műhely (121) más fémipari szakmák — pénzverés — b) szövő- és fonóipar (122) c) bőripar — d) fa- és csontművesség — e) élelmiszeripar — mészárosok, — pékek, zsemlesütők — malomipar (123) zsemlesütők és molnárok — a malmok őrlési teljesítménye, szabályrendelet a kenyeres zsemlesütésről — halászat — szakácsok — sörfőzés (124) /) ruházati ipar — szabók és szűcsök — g) építő- ós agyagipar (125) h) egyéb foglalkozások borbélyok, fürdősök, korcsolyások — Pesti ipar — A pesti ipar fogyasztópiaca — Óbudai ipar — Felhévízi ipar (126) — Összefoglalás (127) C) Mezőgazdaság 127 —132 A mezőgazdasági művelési ágak eloszlása (127) Szőlőtermelés Budán — Az 1505-ös tizedlajstrom — A szőlőbirtokosok foglalkozása (128) A legnagyobb szőlőbirtokosok Kézművesek és szőlőbirtokosok — A szőlőbirtok fluktuációja — Szőlőmunkások (129) Termelési költségek — Befektetés a szőlőbe — Borkereskedelem — Buda város és az egyházi borok (130) Szőlőtermelés és piaci forgalom Patríciusi birtokok — Pesti polgárok szerémségi szőlői Kertészet — Patríciusi gazdálkodás (131) Kilencedfizetés — Polgárok nemesi birtokai — Erdészet (132) D) Ár- és bérviszonyok alakulása, pénzértékváltozás 133 — 134 A pénzérték és változása — Az 1521. évi pénzrontás — Arany, régi pénz és új pénz viszonya 1525-ben — Árváltozások az ,,új pénz" megszűnése után (133) 3. A FŐVÁROS LAKOSSÁGA, TÁRSADALMI TAGOZÓDÁS ÉS HARCOK 134-164 A) A város lakói 134—138 A fővárosi lakosság száma — Bevándorlás vagy a helyi polgárság szaporodása (134) Örökösödési jog (135) A polgárság származáshelyei (136) Az örökösödési jog gazdasági ós társadalmi hatása (137) B) A patríciátus és a polgárság többi rétege 138 —149 A patríciátus címe és elnevezése — Városi tanács és patriciátus. A budai bírák (138) A budai tanács megoszlása (139) A tanácstagok szolgálati ideje (140) Magyarok és németek a tanácsban — A tanácstagi helyek kicserélődése — A pesti tanács tagjainak száma — A pesti tanács tagjai az 1470-es évekig — Á pesti tanács tagjai 1478 után. Iparosok a tanácsban (141) Óbudai „patríciátus" — Futamot Gergely bírósága — A patríciátus rétegei a fővárosban (143) A patríciátus csoportjai a családi összeköttetések tükrében — a) német távolsági posztókereskedők — szervezetük: a Krisztus teste-céh — eredetük, házasságaik (144) b) magyar patríciusok — c) kézműves tanácstagok (145) Nemesi eredetű polgárok — A családi összeköttetések vizsgálatának eredménye (146) A patríciátus kétarcúsága — Középpolgárság (147) Plebejusok: a) mesterlegények — b) céhen kívüliek, napszámosok — Társadalmi rétegek Óbudán és Felhévízen (148) C) Társadalmi ellentétek és mozgalmak 149 —153 A plóbánia-határper eldöntése (149) Népmozgalmak a század végén — Az 1496-os mozgalom — 1514 (150) A pesti „szeretet-közösség" (151) Budai zavargások 1525-ben — A cseh kancellár megtámadása 1526-ban (153) D) Feudális tulajdon a városban. — Papság 153 —163 A világi feudálisok házai — Templomok — A Nagyboldogasszony plébánia (153) Plébánosok a. Hunyadi-korban — A plébánia kiváltságai. Jagello-kori plébánosok (154) Templomgondnokok — A Nagyboldogasszony-templom papsága (155) A többi budai plébánia — A pesti plébánia (156) Más fővárosi templomok Óbudai káptalan (157) Szent Zsigmond káptalan (159) Felhévízi keresztes konvent, majd prépostság — Kórházak — Férfikolostorok: a) a premontreiek és bencések hanyatlása — b) ferencesek