Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Fekete Lajos — Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE A TÖRÖK KORBAN

(160) c) a többi fővárosi férfikolostor — d) pálosok (101) Budai papok másutt — Apácakolostorok — Beginaházak Az egyházi testületek és a város (102) E) A reformáció 104—104 Előzmények — A Lutheri reformáció kezdete Budán (103) 4. IGAZGATÁS ÉS VÁROSPOLITIKA A városi hatóság Budán, Obudánés Pesten. — A „tárnoki jog" létrejötte (164) A tárnoki és a budai jog — A tárnoki jog beosztása (165) A római jog és a Summa legum Raymundi hatása (166) Jogtudás a tanácsban — Budai Dénes sze­mélynöki ítélőmester — Buda és a hazai szokásjog — írá­sos ügyvitel — Pecsét használat (167) Buda címere ­Pest pecséthasználata és címere — Városi jegyzők (169) Vái'oskönyv-vezetés — Kivételek a budai bíróság hatásköre alól a városban — A budai bíróság hatásköre a váron kívül (170) Buda mint az ország első városa — A király és fő­városa: a) a tanácsi önkormányzat kérdése (171) b) adózás (172) A városok: a) az országgyűlésen, — b) a tárnokszéken (173) cj városi gyűléseken — ^Buda és a városi rend (174) A budai Vár kormányzata — Óbuda és földesurai (175) Fel­hévíz — A megyei hatóság és a városok — A megyei szer­vezet Pest és Pilis megyékben (176) A szentfalvai megye­gyűlés 1467-ben — Egyházi hatóság (177) 5. MŰVELŐDÉSI VISZONYOK 178-199 A) Iskolázás 178—187 A pozsonyi egyetem alapítása — A budai domonkosrendi főiskola (178) À bécsi egyetem (179) A krakkói egyetem ­A kél egyetem fővárosi hallgatóinak összehasonlítása (180) Gazdasági élet és egyetemre járás — Más egyetemek — Az egyetemre járás célja, a hallgatók származása (181) El­helyezkedési lehetőségek — Tanulási idő — Fővárosi isko­lák: aj rendi főiskolák — b) hiteleshelyi iskolák (182) c) a kancellária iskolája — d) a királyi kápolna iskolája — ej a plébániai iskolák a Hunyadi-korban és a Jagelló-korban (183) f) falusi iskolák — Az iskolák száma — Általános mű­veltség — Az értelmiség — Deákok — Ügyvédek (184) Közjegyzők (185) Orvosok — Az udvartartás orvosai ­Polgári orvosok (186) A hivatalnokréteg mint a kulturális törekvések terjesztője — A fővárosi polgárság és a központi hivatalok — Á hivatalnokok száma (187) B) Irodalom, művelődési áramlatok 188—1H3 Vallásos irodalom Prédikációk, teológiai irodalom Temesvári és Laskai mint az egyház propagandistája (188) A kódexirodalom - Vallásos drámairodalom — Bibliafordí­tások — Vallásos líra — Vásárhelyi András (189) Rendtörté­netírás — Deákműveltség, köznemesi ideológia — Törté­netírás: Thuróczy Jogtudomány: Magyi János Deákköltészet (190) A humanizmus Mátyás idején — Má­tyás könyvtára (191) Humanista csoportok Mátyás idején A humanizmus szélesebb körűvé válása a Jagelló-korban — A polgárság és a humanizmus — Humanista körök (192) Iro­dalmi alkotások Természettudományok Térképé­szet (193) C) Könyvnyomtatás és kereskedelem 194 196 Hess András és nyomtatványai A könyvnyomtatás jelentő­sége (194) Budai könyvkiadók és könyvkereskedelem (195) Könyvtárak (196) D) Zenei műveltség 196 199 Népi zenészek, mulattatók (196) A deákréteg és a zene (197) A királyi kápolna ének- és zenekara — Királyi énekesek és zenészek Mátyás haláláig Királvi énekesek és zenészek a Jagellók alatt (19S) ti. A TÖRÖK VESZEDELEM 199-203 A török veszedelem jelentkezése — A török barátság feltűné­se (199) Buda első tonik kézre kerülése (200). Az elmenekült

Next

/
Oldalképek
Tartalom