Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Fekete Lajos — Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE A TÖRÖK KORBAN

ITT. GAZDASÁGI ELET 1. li>AR A) A nem mohamedán iparosok Az udvari nép elvonulása és a polgárság német részének menekülése után Budán maradt háromszáz négyszáz család a gazdasági életben folytathatta munkáját. A német iparosok és kereskedők elvándorlása átmenetileg még növelte is a munka és kereset lehetőségeit. Több iparágban szinte kedvezőbb körülmények között folyhatott a munka, mint korábban. így például a malomiparban az 1547-ben itt dolgozó huszonhárom malommal szemben egy emberöltővel később már negyvenegy malmot zúgatott a Duna árja csupán Budán, a törökök szemében olyan fejlett technikával, amilyet ,,ők addig nem láttak", s más foglalkozási ágakban is, amelyekben a munka szintén közszükségletet elégített ki, hasonló volt a helyzet. Sok ipari foglalkozás folytatását a hódítók, Buda új urai is szükségesnek látták. A nagyszámú katonanép és a könnyű poggyásszal érkező új települők az iparosoknak sok munkát adtak, és minden árut megvettek, olyat is, amilyenhez nem voltak szokva egészen addig, amíg saját iparosaik is dolgozni nem kezdtek saját óhazái szokásaik szerint, és amíg a normálisabb viszonyok kialakultával a piacokon viszonylagos árubőség keletkezett. Budának (s kisebb mértékben Pestnek) a középkor végén már meglehetősen szakosodott ipara, nyilvánvalóan a szigorú céhkereteken kívül továbbélt a török uralom alatt, legalábbis mint adatokkal bizonyítható a XVI. században. Foglalkozás-összeírás ugyan ebből a korszakból nem maradt fenn (talán nem is készült), de a török adóösszeírások családnévadataiból meglehetős bizonyossággal lehet következtetni a lakosság foglalkozási megoszlására, hiszen a névadást ebben az időben elsősorban a foglalkozás határozta meg, a tulajdonság jelölése vagy a származáshely feltüntetése csak akkor vált általában a névadás alapjává, ha a foglalkozás jelölésére nem volt lehetőség. A budai nem mohamedán iparosok foglalkozási megoszlása és száma 1547 1590 között a következő volt: ]547 1558 1562 1Û80 1500 Mészáros 13 1!) 13 S 11 Molnár 4 S 8 9 3 Kenyeres 1 — 1 Vaclvágó — 1 1 — — Halász — 2 2 — — Sörös 4 9 2 — Varga 10 12 5 r, 2 Szabó 8 14 8 r> 5 Szűcs 3 íi 4 3 Posztós 1 — Takács -1 1 1 — Asztalgyártó 4 0 4 2 3 Ablakgyártó 1 1 — — Székgyártó — 1 — — Esztergályos 1 1 1 1 1 Kádas 1 1 2 1 1 Ács 2 3 1 — — Kerékgyártó 1 1 — Kovács 3 5 3 1 3 Tűgyártó 1 1 1 — 2 Pajzsgyártó 1 1 1 — Ötvös — 2 5 3 2 Ónkorsógyártó — 1 — — — Patkós — — 1 1 — Gyűrűs — — 1 — — Kannagyártó — — — 1 1 Lakatgyártó . — — — 1 Szíjgyártó 2 2 — — — Erszénygyártó 1 1 — Nyereggyártó ~ • 4 i — 2 Foglalkozási megoszlás Budán